Emich család kalandjai

deviantart.com

Gergő egyik bejegyzéséhez pöttyintettem egy hozzászólást vírus és oltás ügyben. Érdemes kattintani, jól összeszedte a vonatkozó cikkeket.

Én most ezt gondolom h1n1 ügyben:

Nekem nem azért nem kell, mert félek tőle, hanem mert nem félek a náthától sem. Egész jól bírjuk a lázat is, ha az jön éppen. 
Ha az idézett hivatkozásokat jól olvasom, az oltás is csak rövidíteni és kis mértékben enyhíteni tudja a hatást. Ennyi.

Viszont az orvostudomány és az egészségügy már régóta korrumpálódik olyan szinten hogy lassan az átlagember számára is hiteltelen. Ráadásul rettenetesen specializálódott szakemberek próbálnak kommunikálni velünk (pl. édesapám egy volt kollégája a véralvadás 6. faktorában résztvevő egyik fehérjének a világ legnagyobb szakértője volt…).

Az eddigi világlátásom alapján az orvostudomány válsága az egyéntől való eltávolodásban gyökeredzik. A legtöbb orvos nem gyógyít, hanem eseteket old meg… Szerintem téves hozzáállás statisztikai módszerekkel hatásosnak bizonyított általános szerekkel kezelni tömegeket.

• Egy biológia szempontú megközelítés: ITT

Egy szerintem jó összefoglaló a probléma lényegéről (Dr. Keszthelyi Gyula megjegyzéséből):

Magyarországon jelenleg elsősorban a vakcina hatékonysági bizonylatolása hiányzik, a jogi szabályozás inkoherens volta pedig a felelősség kérdésében osztja meg az érdekelteket.
Akármilyen xar oltást is be kell adni, ha az KÖTELEZŐ, és a legjobb sem lesz beadva, ha hiányoznak az EüTv-ben előírt feltételek a beadáshoz.
Ha például a gyártó alapvető, közérdekű szakmai információk kiadását megtagadja.

Tehát jelenleg irreleváns a fenti biológiai továbbképzés, bár nagyon meggyőző, de nem ez okozza a feszültséget.

Az önkéntes oltásnak az a lényege, hogy az orvos sem nem ajánl oltást, sem nem beszél le róla. Akinek meg ez nem tetszik, az beadatja máshol. Ilyen egyszerű.
Az ellátás megtagadásának joga az EüTv-ben garantált orvosjog.:-)
Nagyon sajnálom, de ez van.

• A vírus működéséről egy remek videó: ITT
• Valamint, hogy egyensúly legyen, itt egy kételkedő cikk is: ITT

Horváth Tamás hozzászólása is érdekes ez ügyben: (tovább…)

Hasonló cikkek:

• Miért nem vagyok biológus? (1. fejezet)
• Kontra ezüst kolloid
• Arany kolloid
• Szoptatás, PKU
• Miért nem vagyok biológus? (3. fejezet)

deviantart.com

Sikerült leadni a PKU szűrőpapírt. A PKU (PhenylKetonUria) egy ritka és alattomos genetikai – gyógyíthatatlan betegség, aminek lényege, hogy a gyermeknek nincs vagy rossz a phenylalanine hydroxylase (PAH) enzime, ami bontaná az egyik fontos aminosavat a fenilalanint. Mivel nem ismerek a családunkban és Geniében sem ismert esetet, igen kicsi a valószínüsége hogy Csanádnak gondja lenne a fenilalaninnal… A betegségnek nincs látható jele egészen 1 éves korig, amikor is súlyos, visszafordíthatattlan értelmi fogyatékosság formájában tör elő. A tüneteket csak nagyon szigorú fenilalanin diétával lehet elkerülni. A szűrővizsgálat a kisbabák véréből történik, miután már néhány napja anyatejet fogyasztanak.

A kórházakban ezt a vizsgálatot automatikusan elvégzik akkor is, ha az anya nem marad néhány napot a kórházban, ilyenkor a szűrést meg kell ismételni általában, mivel még nem anyatejes a baba…

Otthonszülés esetén be kell szerezni orvostól – védőnőtől egy PKU szűrőpapírt, amit ki kell tölteni a baba adataival, valamint van rajta 5 karika, amit tele kell maszatolni a pici vérével, úgy hogy a vér teljesen ki kell hogy töltse a karikákat. A véres részt általában gyermekorvos vagy védőnő csinálja. Tűvel meg kell szúrni a pici sarkát, majd erőteljesen masszírozni kell belőle a vért (elég sok kell…)

Csengét egy gyerekorvos kínozta, de nagyon rossz volt nézni a küzdelmét, ezért én úgy döntöttem, hogy megpróbálom Csanáddal én megoldani. 3x szúrtam meg végülis egy steril tűvel, mert úgy tűnt, a tűszúrást jobban viselte, mint a hosszadalmas masszírozást (egész gyorsan elállt a vérzés). A végére már olyan szédülés fogott el, mint amikor tőlem vettek vért, de szerencsére sikerült befelyezni a műtétet.

Baba és mama jól vannak, papa még roszakat álmodik, de már jobban van :)

A gyerekorvosnál aláírásért kilincselve a következő bíztató szavakat találtam a falon. Mindenki okulására közzéteszem:

A szoptatás a baba táplálásának legegészségesebb, legtermészetesebb módja. Az anyatej az egyetlen teljesen kiegyensúlyozott táplálék. Összetétele egyetlen szoptatáson belül és a szoptatási időszak folyamán is változik, mindenkor a csecsemő, a kisgyermek igényeihez alkalmazkodik.

Az anyatej a legideálisabb táplálék a kisbaba számára, hiszen megfelelő mennyiségben tartalmaz minden fontos tápanyagot, amelyre a kisbaba szervezetének szüksége van. Legalább hat hónapos korig kielégíti  a kicsi táplálékszükségletét. Az anyatej étel és ital egyszerre. A szoptatás kényelmes is: ingyen van, és ha a baba éhes, mindig készen van, nem kell elkészíteni.

Az anyatej élő ellenyanyagokat tartalmaz, amelyek serkentik a csecsemő fejletlen immunrendszerének működését. Az anyatej védőanyag tartalma aszerint változik, hogy az anya környezetében milyen kórokozók fordultak és fordulnak elő. Az anyatej ellenanyag tartalma a gyermek féléves kora körül – akkor, amikor a kisbaba kúszni-mászni kezd, s így nagyobb a fertőzés veszélye – újra növekszik. Ha teheti, mindenképpen szoptassa kisbabáját eddig az időszakig.

Az anyatej a kereslet-kínálat törvényei szerint termelődik. Ez azt jelenti, hogy minél gyakrabban van mellen, és minél hatékonyabban szopik a csecsemő, annál több tej termelődik. Azoknál az anyáknál, akik tartósan, hosszú ideig szoptatnak, ritkábban fordul elő mellrák, petefészekrák és csontritkulás. A szoptatás az anya testében növeli az oxitocin hormon szintjét, ami elősegíti a méh összehúzódását.

Az anyatejjel táplált gyerekeknél ritkábban fordul elő allergia, felső légúti megbetegedés, bélfertőzés, középfülgyulladás, tüdőgyulladás, inzulinfüggő cukorbetegség, fogfejlődési eltérés.

Kerülje a cumisüveg és a cumi használatát, mert ez megzavarja a baba szopási technikáját. A későbbi beszédfejlődés és fogazat szempontjából is döntő jelentőségű a szoptatás.

A szoptatás nem csak táplálás, hanem egyben pozitív lelki támasz is. Az igény szerint szoptatott babák kiegyensúlyozottak, a gyakori testkontaktus elősegíti az anya és gyermeke közötti kötődés kialakulását. Az anya hamarabb megérti a kisbaba jelzéseit, a szoptatás megnyugtatja a csecsemőt. A szoptatás közelséget, biztonságot, megnyugvást, örömet jelent mindkettejük számára.

Legyen türelmes, foglalkozzon a babával miközben szoptat: beszéljen hozzá, létesítsen vele szemkontaktust, és élvezze azt a bensőséges viszonyt, mely a szoptatás közben anya és gyermeke között kialakul. Ha teheti, szoptassa minél hosszabb ideig gyermekét, hiszen a szoptatással töltött hónapokkal jól megalapozhatja gyermeke testi, lelki és szellemi fejlődését.

Forrás: Felicitas egyesület

Hasonló cikkek:

• Há 1 en 1 almát! (Csenge 2 éves és 10 hónapos, Csanád 9 napos)
• Kontra ezüst kolloid (Csenge 2 éves és 10 hónapos, Csanád 9 napos)
• Arany kolloid (Csenge 2 éves és 10 hónapos, Csanád 9 napos)
• Csanád nem alszik (Csenge 2 éves és 10 hónapos, Csanád 9 napos)
• Születés és mérföldkövek (Csenge 2 éves és 10 hónapos, Csanád 9 napos)

Időközben ráébredtem a kutatók útvesztőjére, drámájára.

deviantart.com

Felsejlett előttem az a végeláthatatlan szamárlétra, amin fel kellene másznom ahhoz, hogy saját ötleteimet kutathassam.  A legtöbb emberben születésétől kezdve bele van építve valamilyen szinten az alkotni vágyás. Bennem talán még az átlagnál erősebben él az, hogy szeretnék létrehozni valami újat. Áthozni a nemlétből ebbe a világba gondolatokat, tárgyakat, bármit.

Sokat elmélkedtem annak idején arról, hogy ha biológus lennék, vajon hogyan is képzelem a mindennapi munkámat, és hogy fogom azt a rengeteg ötletet szabadalmaztatni, azt a sok új vetületet végigkutatni.

microscopyu.com

De nem volt pénzem. Az ebédem gyakran egy sajtos kifli volt, vacsorám pedig vajas melegszendvics. Az alkalmi munkák némi segítséget jelentettek, de nem éreztem magam a helyemen, nem találtam meg az alkotás bennük.

Az első számítógépes fizetett munkám egy reklámfilm készítése volt 3D stúdióban, amit egy kiállításon bemutatott ionsugaras vékonyító berendezés modellezésére kértek. A megrendelő a Boga édesapja volt (nála végeztem lézergravírozást is…).

Ez a munka rendkívüli módon feldobott, lelkesített, hiszen alkotásról szólt. Előtte nem igazán foglalkoztam animációkkal (némi kísérlet a kollégiumban modellezésben inkább csak a szoftver próbálgatása volt). Itt teljesen szabad kezet kaptam. Annyi volt az igény, hogy mutassam be a gépet, és nézzen ki jól.

És elkezdtem alkozni, létrehozni új dolgokat. Képeket, animációt, weboldalakat, később keretrendszereket, tananyagokat… A belső önigazoló mondatom valahogy így hangzott:

– Alkotni szeretnék. Pénz híján ezt a legkönyebben a számítógépek világában tehetem meg. Amikor ebből majd sok pénzem lesz, én fogok szponzorálni biológiai kutatásokat. Olyanokat, amik nekem tetszenek!

Nos így történt, hogy nem lettem biológus. És így történt hogy látszólag még nyitva hagytam a kaput.

Hasonló cikkek:

• Miért nem vagyok biológus? (1. fejezet)
• Hétköznapok – a Marketing Vezető (a száj)
• Hitler a mennybe ment 3 (Beszélgetések Istennel 2)
• Milyen iskolát válasszunk és miért?
• Há 1 en 1 almát!

technofender.com

Születésem előtt kezdődött. Igazából nincs is eleje, hiszen már édesapám előtt is kezdődött valahol. Gyerekkoromban a tudomány lenyűgözött, és édesapám volt az, aki leginkább terelgetett ezen az úton. Ő úgy lett orvos, hogy biológus szeretett volna lenni, de lebeszélték róla. Talán maradt benne néhány szikra, ami átpattant rám, és lobogtatta a természettudományokat faló fáklyámat.

Úgy érzem viszont, hogy édesanyám volt a valódi értelmiségi a családban. Ő volt az olvasottabb. Mégis, apámban volt meg az különös képesség, hogy szivacsként magába szívott mindent amit látott – hallott, és ezt hatásosan vissza is tudta adni. Tudása inkább volt meggyőző mint alapos. Édesanyámnak a memóriája volt elképesztő, és ma is az.

Szóval az én legkedvesebb gyerekkori játékaim mind mind a természettudományokkal voltak kapcsolatban. Sok sok kísérletet terveztem és kiviteleztem akkoriban. Pl. kinn a fagyban hópelyheket vizsgáltam mikroszkóppal; tubifexeket próbáltam hibernálni mélyhűtőben, majd újraéleszteni a kisvonat egyenáramával; halakat tenyésztettem; új módszert dolgoztam ki a tubifexek tisztítására; vetélkedőket szerveztem a szobánkban…

Úgy tekintettem a Tudományra, mint az életnek értelmet adó gondolkodásmódra, csodálatos megoldandó feladatok tárházára. Jött az iskola, és jött az egyetem, és én még mindig abban hittem, kutató tudós leszek, aki hétről hétre izgalmas új felfedezésekkel gazdagítja a világot, segíti az emberiség evolúcióját.

Olvasmányaim a rengeteg mesekönyv után (már kicsifiúként könyvtárba jártam), rákaptam a sci-fi -re, és faltam Asimov, Lem, Clark, … könyveit. Leginkább azokat a sci-fi -ket kedveltem, amikben a tudományos vonal volt az erős. Ahol extrapolálták a jövőkutatók vízióit a távoli, csillagkalandorok idejébe.

Az egyetem nem volt nehéz. A kollégiumi élet is tetszett. Viszont alig volt pénzem. Elkezdtem dolgozni. Először mindenféle nagyszerű alkalmi munkákat, mint pl. borítékolás, szabadtéri koncert után szőnyegek összeszedése, marhabiléta lézergravírozása…

Folytatás következik…

Hasonló cikkek:

• Miért nem vagyok biológus? (3. fejezet)
• Miért nem vagyok biológus? (2. fejezet)
• Há 1 en 1 almát!
• Milyen iskolát válasszunk és miért?
• Osztálytalálkozó

Mivel a legtöbb látogató az ezüst kolloidot keresi az oldalamon, ismét körülnéztem a témában, mi is szól az ezüst kolloid ellen.

A szkeptikusok társasága fórumán találtam pl. ilyen bejegyzést:

Semmi okosság nincs benne, egyszerűen az ezüstionok SH-reagensek (mint pl. az ólom is), így bénítják azokat az enzimeket, amelyek aktív centrumában Met (metionin) vagy Cys (cisztein) aminosavak vannak. A baktériumokat is így öli meg, és előbb-utóbb minket is így betegít meg (az elsődleges célpont a máj, mint a portális véna szűrője, de tulajdonképpen mindent megtámad, ahol fehérjék vannak).

Csak mivel fémes ezüstről van szó, elég kis mértékű az oldódás, így a mérgezés is lassan alakul ki.

Vagy itt ez a blog bejegyzés is például:

Az ezüstkolloid tulajdonképpen mikroszkopikus (atominál nagyobb) méretű ezüstrészecskék oldatát jelenti. Az ezüstkolloidot az antibiotikumok felfedezése előtt (!) használták. Ekkor a főleg orrcseppekben használt ezüstkolloid kiterjedt ezüstmérgezésekhez vezetett. Az ezüstmérgezés során az ezüstsók a bőrben, szemben és a belső szervekben rakódnak le és a bőr ezüstszürke színűvé válik. Amikor ezek a mellékhatások (úgy bizony, mellékhatások!) nyilvánvalóvá váltak, akkor az orvosok befejezték a szer használatát. Az amerikai gyógyszerkönyv 1975 óta nem tartalmazza az ezüstkolloidot.

Ezek után találtam egy kiegyensúlyozottabb cikket a wikipedián mely az ezüstmérgezésről (Argiriáról) beszél:

Hosszú távon egyes ezüsttartalmú termékek nagy dózisban való bevitele argiriát okozhat, ami a bőr kékes vagy szürkés elszíneződése. Bár általában maradandó állapotnak tartják, egyes személyek azt állítják, hogy sikerült visszafordítaniuk azt Argyria is non-fatal, és más egészségre káros hatása nem ismeretes. Csaknem valamennyi ismert argiria-esetben az ezüst vegyület alkotóelemeként szerepelt: ezüst-oxid, ezüst-nitrát vagy ezüst-klorid. Még Stan Jones, Montana állambeli libertariánus amerikai szenátusi jelölt jól ismert esetében is (saját készítésű ezüst-kolloidot fogyasztott attól való félelmében, hogy az Y2K-probléma miatt nem lesznek hozzáférhetők a modern gyógyszerek) valószínűsíthetően ezüst-klorid és/vagy más ezüstvegyületek okozták az elszíneződést: (1) ásványi anyagokban gazdak kútvizet használt, (2) só hozzáadásával gyorsította a folyamatot (3) szokatlanul hosszú előállítási idővel dolgozott és (4) nem szűrte le a végterméket. Az ezüst-kolloid használatát támogatók szerint a megfelelő módon előállított kolloid használatával az argiria kifejlődése gyakorlatilag elképzelhetetlen, bár ezek mögött az állítások mögött nem áll tudományos vizsgálat.

Nekem továbbra is nagyon jó tapasztalataim vannak az ezüst kolloiddal. Nem csak fertőzések (bőr, emésztő rendszer, légúti, …) esetén volt hatásos, hanem pl. bodzaszörp vagy más befőtt tartósításánál is. Tartósítás nélkül egy bodzaszörp kb. 1 hónapig bírta és felforrt. Egy fél kiskanálnyi ezüst kolloiddal még egy év múlva is iható volt (addigra el is fogyott mind…).

Összegzés képpen, az eddigi kutatásaim alapján az ezüst kolloid nem okoz argyriát, ez csak ezüst vegyületek esetén túladagoláskor jelentkezik, visszafordítható, és csak kozmetikai probléma…

Amire nagyon kíváncsi lettem volna, az az ezüst hatásmechanizmusa. Erről sajnos minden forrás homályosan értekezik, az angol wikipedia említ pl egy oligodinamikus hatást, ami nagyjából annyit jelent görögül hogy kicsierejű… Ez a hatás az enzimek működését gátolja, de a wikipedia szerint nem ismert módon…

Amint találok újabb fejleményt, jelentkezem ugyanitt :)

Hasonló cikkek:

• Arany kolloid
• Ezüst kolloid
• Há 1 en 1 almát!
• Szoptatás, PKU
• Joe Vitale – HO’OPONOPONO