2008 okt 29. sze
A szánandó nemzet
Gondolatok (esz)
Hozzászólások - 1 hozzászólás. Megtekintve alkalommal
Khalil Gibran: A próféta kertje
Almusztafa hallgatott, a messzi dombokat nézte és a távoli levegőeget, hallgatásba rejtve felindultságát.
Egy idő múltán így szólt:
- Barátaim és útitársaim! Szánandó az a nemzet, ‘melynek hite sok van, de vallása nincs.
- Szánandó az a nemzet, ‘melynek tagjai nem maguk szőtte ruhát hordanak, nem maguk aratta gabona kenyerét eszik, és nem maguk szüretelte szőlő borát isszák.
- Szánandó az a nemzet, ‘mely hőssé emeli a zsarnokot, és jótevőnek tartja a hódítót.
- Szánandó az a nemzet, aki álmában lenéz egy szenvedélyt, ‘melynek ébren odaadja magát.
- Szánandó az a nemzet, ‘mely nem emeli fel szavát még halotti menetében sem, saját romjain túl mást nem magasztal és nem lázad, mégha nyakát kard és tőke övezi is.
- Szánandó az a nemzet, ‘melynek államférfiúja róka, filozófusa csaló és művészete az utánzás.
- Szánandó az a nemzet, ‘mely az új urat trombitaszóval fogadja, de gúnykacajjal búcsúztatja, hogy a még újabbat ismét trombitával köszöntse.
- Szánandó az a nemzet, ahol vénségükre elnémulnak a bölcsek, míg az erősek még a bölcsőben pihennek.
- Szánandó az a nemzet, ‘mely széthasadt, és minden része nemzetnek hiszi magát.
- Hasonló cikkek:
- A rajzoló kislány (Beszélgetések Istennel)
- Tigris, tigris
- Keresztelő
- Az Ősige
- Kapcsolatok (Beszélgetések Istennel)