Emich család kalandjai

Geni felhívott, hogy baj van… Játszottak, táncoltak, és Csengének reccsent egyet a karja, és azóta egyfolytában sír. Gyermekorvosunk javasolta, hogy vigyük le a sebészetre, mert nincs távolbalátó képessége.

A kórházba már együtt mentünk. Geni felkötötte a kis kezét, így már nem fájt neki annyira. A csuklójára gyanakodtunk, mivel úgy tűnt, az reccsent. A Vörösvári úton a doki nem volt a helyzet magaslatán, továbbküldött minket a János -ba.

Mire a János kórházhoz értünk Csenge már megnyugodott, de nem akarta mozgatni az ujjait, a csuklója nem volt megdagadva, nem látszódott semmi rendellenes, viszont a karja a legkisebb mozdulattól is fájt. Aggódtunk. Szép lassan sorra kerültünk, hárman lefogtuk a lányt, a doki megtapogatta, majd feljebb is, a pulóvere által rejtett könyökéig.

Kicsit megtapogatta, elfordította, majd szörnyülködő tekintetünk előtt behajlította a kis karját. Ezután elmosolyodott, és mondta hogy mehetünk is, pár perc múlva kutya baja sem lesz.

Ha tudtam volna hogy a könyöke lehet a ludas, talán én is megpróbálom helyrerakni (kiugrott vállat már tettem helyre felnőtteknél), most hogy utánanéztem a fogásoknak, már biztos, hogy legközelebb otthon oldjuk meg az ilyen ficamokat :)

Orvosi leírásokban a következő néven találkozunk ezzel a jelenséggel: Nursemaid elbow, Rádiusfej subluxáció (micsoda hihetetlenül rugalmas is ez a mi magyar nyelvünk), pronatio dolorosa infantum, …

A legtöbb leírás azt mondja róla, hogy ez egy gyakori probléma 5 éves kor alatt, lányoknál és a bal karon fordul elő leginkább. Mi javítottuk a statisztikát.

A leírás szerint amikor egy ilyen pici fejlődő kart hirtelen meghúzunk és közben csavarunk, az egyik szalag be tud csúszni, be tud akadni a két kar csont közé és ott is marad, amíg megfelelő mozdulatokkal nem hozzuk helyre (elvileg magától is helyreugrik idővel, de addig is elég fájdalmas).

A gyógyító fogás lényege, hogy hajlítsuk ki a kart, közben fordítsuk kifele a csuklót, majd ezután hajlítsuk be teljesen a beteg kart, és kész is.

Végezetül álljon itt egy videó a megfelelő mozdulatokról:

Források:

Hasonló cikkek:

• Láz és lázcsillapítás (Csenge 2 éves és 8 hónapos)
• Joe Vitale – HO’OPONOPONO (Csenge 2 éves és 8 hónapos)
• Kontra ezüst kolloid (Csenge 2 éves és 8 hónapos)
• Arany kolloid (Csenge 2 éves és 8 hónapos)
• A kis dalnok (Csenge 2 éves és 8 hónapos)

Csenge belázasodott. Egész nap aluszékony volt, és kedvetlen. Este egy langyos fürdő után felélénkült, de csak átmenetileg. Éjjel már 40 fokos volt szegényke. A lázát nehéz mérni, nem engedi még így bágyadtan sem. Beadtam neki egy Germicid-C kúpot, majd nekiálltam kutatni egy kicsit láz témában.

Mint az egészségügyben annyi minden, a láz és kezelésének javaslatai is ellentmondásosak. A jól szerkesztett gyerek portálokon, és gyógyszergyártók reklámoldalain a láz egy komoly, veszélyes mumusnak tűnik. Vannak viszont források, ahol a lázat egy természetes jelenségnek tartják, ami nem igényel kezelés, csak fokozott figyelmet.

Node mi is a láz, mire való?

A lázat legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, hogy szervezetünkben valaki felcsavarja a termosztátot. Ez a „termosztát” a köztiagyban lévő központi hőszabályozó rendszer. A „felcsavarás” következtében összehangoltan növekszik a hőtermelés és csökken a hőleadás, következésképpen emelkedik a testhőmérséklet.
A láz kezdetén normális hőmérséklet mellett növekedni kezd a hőtermelés (általában didergéssel együtt) és gátlódik a hőleadás. Ezt jelzi a kéz és láb bőrének elfehéredése, lehűlése, érszűkület alakul ki. A láz maximumán új egyensúly alakul ki a hőtermelés és hőleadás között, így a testhőmérséklet egy magasabb értékre áll be. A láztalanodást fokozott melegérzés vezeti be, értágulás, a bőr melegedése és verejtékezés alakul ki.

A magasabb hőmérséklet gátolja a kórokozók szaporodását, gyorsítja az ellenanyagtermelést, a kórokozók megsemmisítését. A szervezet védekezőrendszere 37,5 fok körül a legaktívabb. Ezért a mérsékelt, a szervezetet nem túlságosan terhelő láz csillapítása felesleges.

Forrás: http://www.babanet.hu/publ/laz.htm

A fenti forrás határozottan a láz csillapítása mellett érvel, gyógyszerrel és fizikai módon.

Egy másik (egyébként rendkívül esetlenül szerkesztett, holland orvosi) forrás egy 2007 -es Athéni konferenciára utal, ahol a napjainkban még élő lázfóbiáról is szó volt. Ennek lényege, hogy a köztudatba igen lassan jutnak át a tudomány új észrevételei, főleg akkor, ha azok ellentmondanak a régi elveknek, hagyományoknak.

E forrás (http://home.hetnet.nl/~szijjarto/) összefoglalása szerint:

• A láz nem veszélyes, csillapítása csak ritka különleges helyzetekben indikált
• Lázcsillapító a közérzet javítása céljából adható
• A fizikális lázcsillapítás nem javasolt
• A hazai lázcsillapítási gyakorlat elavult és káros

Mindenesetre a sok folyadék itatás, sokat szeretgetés, újabb tünet esetén orvoshoz fordulás továbbra is játszik.

Jó egészséget mindenkinek!

Hasonló cikkek:

• Könyök ficam (Csenge 2 éves és 7 hónapos)
• Csenge és a ruhák (Csenge 2 éves és 7 hónapos)
• Tél és ünnepek (Csenge 2 éves és 7 hónapos)
• Kontra ezüst kolloid (Csenge 2 éves és 7 hónapos)
• Joe Vitale – HO’OPONOPONO (Csenge 2 éves és 7 hónapos)

A TV2 -ben volt az alábbi riport, hosszú idő után az első, amiben Ági nem a boszorkány.

Végre megszólalt, jó volt újra látni őt.

Hasonló cikkek:

• Otthonszülés – Geréb Ági
• Geréb Ági koncepciós pere
• Geréb Ágnes mint szakorvos
• A szülés valódi természete
• Születési szabadság?

3 éve volt talán, amikor Árpi nálunk indiai főzőtanfolyamot tartott. Nem csak főzőtanfolyam volt ez, megismerkedtünk a tradicionális indiai egészség megőrzés alapjaival is (ayurveda). Számos receptjét azóta is alkalmazzuk, az egyik ilyen a dahl készítése chapati -val. Itt most a chapati sütést mutatom be, hamarosan jön a dahl recepje is (sehol a neten nem találtam azóta sem gazdagabb és finomabb vöröslencsés dahl receptet, chapati sütés útmutatót házilag meg pláne).

Szóval a chapati egy nagyon gyorsan és könnyen elkészíthető hagyományos indiai köret féle. Összetevői:

• teljeskiőrlésű (tönköly) búza liszt
• fehér búza liszt
• forró víz
• nyílt láng
• ghí

Elkészítése:

Felforralunk egy pohár vizet. Közben összekeverünk kb. 1:1 arányban teljes kiőrlésű és fehér lisztet. A forró vizet kanállal belekeverjük a lisztbe, majd amikor már nem túl forró, kézzel egyenletesre, de keményre gyúrjuk (kemény gyurma állagú lesz). A forró vízzel kevert liszt teljesen más állagú mint hideg vízzel keverve, ennek oka a forró víz denaturáló hatásában keresendő, a magas hő hatására kicsapódott fehérjék úgy kapcsolódnak egymáshoz mint a tépőzár :)

		Kb. diónyi méretű darabot csippentünk a tésztából és ebből nyújtjuk ki vékony kör alakúra a chapatikat
		Nyújtás után kb. ekkora lesz a chapati
		Egy serpenyőben gyenge lángon (olaj nélkül!) kb. fél percig szárítjuk a chapati mindkét oldalát, akkor jó, ha megjelennek rakta ilyen kis fehér esetleg barnás pöttyök. Erre azért van szükség, hogy létrejöjjön egy zárt kéreg, belsejében még nedves tésztával, így a lángon melegítés során a gőzzé vált víz fel tudja fújni a chapatit.
		Ha a tészta mindkét oldala kiszáradt, fogóval vagy puszta kézzel a legkisebb, kicsire állított gázrózsára rakjuk, és rögtön elkezdjük fordítgatni, nehogy megégjen. A jól sikerült chapati azonnal felfúvódik, mint egy lufai. Kb. 4-5 fordítás után készen is van. Legyünk óvatosak, ha szabadkézzel csináljuk, ugyanis egy idő után a lufi itt-ott kidurran, és a lyukon forró gőz szabadul ki!

Az így kisült chapatik mindkét oldalát azonnal kenjük be olvasztott ghível, vagy olajjal, mert különben gyorsan kiszárad!

Íme egy rövid videó is a sütésről:

Hasonló cikkek:

• Halava
• Pancerotti
• Ghi készítés
• Fatörzs torta
• Onyx te drága

Mivel a legtöbb látogató az ezüst kolloidot keresi az oldalamon, ismét körülnéztem a témában, mi is szól az ezüst kolloid ellen.

A szkeptikusok társasága fórumán találtam pl. ilyen bejegyzést:

Semmi okosság nincs benne, egyszerűen az ezüstionok SH-reagensek (mint pl. az ólom is), így bénítják azokat az enzimeket, amelyek aktív centrumában Met (metionin) vagy Cys (cisztein) aminosavak vannak. A baktériumokat is így öli meg, és előbb-utóbb minket is így betegít meg (az elsődleges célpont a máj, mint a portális véna szűrője, de tulajdonképpen mindent megtámad, ahol fehérjék vannak).

Csak mivel fémes ezüstről van szó, elég kis mértékű az oldódás, így a mérgezés is lassan alakul ki.

Vagy itt ez a blog bejegyzés is például:

Az ezüstkolloid tulajdonképpen mikroszkopikus (atominál nagyobb) méretű ezüstrészecskék oldatát jelenti. Az ezüstkolloidot az antibiotikumok felfedezése előtt (!) használták. Ekkor a főleg orrcseppekben használt ezüstkolloid kiterjedt ezüstmérgezésekhez vezetett. Az ezüstmérgezés során az ezüstsók a bőrben, szemben és a belső szervekben rakódnak le és a bőr ezüstszürke színűvé válik. Amikor ezek a mellékhatások (úgy bizony, mellékhatások!) nyilvánvalóvá váltak, akkor az orvosok befejezték a szer használatát. Az amerikai gyógyszerkönyv 1975 óta nem tartalmazza az ezüstkolloidot.

Ezek után találtam egy kiegyensúlyozottabb cikket a wikipedián mely az ezüstmérgezésről (Argiriáról) beszél:

Hosszú távon egyes ezüsttartalmú termékek nagy dózisban való bevitele argiriát okozhat, ami a bőr kékes vagy szürkés elszíneződése. Bár általában maradandó állapotnak tartják, egyes személyek azt állítják, hogy sikerült visszafordítaniuk azt Argyria is non-fatal, és más egészségre káros hatása nem ismeretes. Csaknem valamennyi ismert argiria-esetben az ezüst vegyület alkotóelemeként szerepelt: ezüst-oxid, ezüst-nitrát vagy ezüst-klorid. Még Stan Jones, Montana állambeli libertariánus amerikai szenátusi jelölt jól ismert esetében is (saját készítésű ezüst-kolloidot fogyasztott attól való félelmében, hogy az Y2K-probléma miatt nem lesznek hozzáférhetők a modern gyógyszerek) valószínűsíthetően ezüst-klorid és/vagy más ezüstvegyületek okozták az elszíneződést: (1) ásványi anyagokban gazdak kútvizet használt, (2) só hozzáadásával gyorsította a folyamatot (3) szokatlanul hosszú előállítási idővel dolgozott és (4) nem szűrte le a végterméket. Az ezüst-kolloid használatát támogatók szerint a megfelelő módon előállított kolloid használatával az argiria kifejlődése gyakorlatilag elképzelhetetlen, bár ezek mögött az állítások mögött nem áll tudományos vizsgálat.

Nekem továbbra is nagyon jó tapasztalataim vannak az ezüst kolloiddal. Nem csak fertőzések (bőr, emésztő rendszer, légúti, …) esetén volt hatásos, hanem pl. bodzaszörp vagy más befőtt tartósításánál is. Tartósítás nélkül egy bodzaszörp kb. 1 hónapig bírta és felforrt. Egy fél kiskanálnyi ezüst kolloiddal még egy év múlva is iható volt (addigra el is fogyott mind…).

Összegzés képpen, az eddigi kutatásaim alapján az ezüst kolloid nem okoz argyriát, ez csak ezüst vegyületek esetén túladagoláskor jelentkezik, visszafordítható, és csak kozmetikai probléma…

Amire nagyon kíváncsi lettem volna, az az ezüst hatásmechanizmusa. Erről sajnos minden forrás homályosan értekezik, az angol wikipedia említ pl egy oligodinamikus hatást, ami nagyjából annyit jelent görögül hogy kicsierejű… Ez a hatás az enzimek működését gátolja, de a wikipedia szerint nem ismert módon…

Amint találok újabb fejleményt, jelentkezem ugyanitt :)

Hasonló cikkek:

• Arany kolloid
• Ezüst kolloid
• Há 1 en 1 almát!
• Szoptatás, PKU
• Joe Vitale – HO’OPONOPONO