• Palya Bea – Szülésdal
• Csenge születése
• Isten éltessen Drazsé!
• Geréb Ágnes mint szakorvos
• Otthonszületett gyermek anyakönyveztetése

deviantart.com

Nagyon nehéz valakit “meggyógyítanunk” ha ő maga nem akarja a gyógyulást. Ami ilyenkor történik az inkább az, hogy bennünk van egy olyan rész ami gyógyulásra, odafigyelésre szorul. E témát kutatva találtam rá erre a kis érdekes történetre. A módszer, úgy érzem bevállt. Nem csak bennem okozott megnyugvást, hanem segített kinn is (ha létezik a kinn egyáltalán :)

Amikor először hallottam ezt a történetet az emberről, aki magát gyógyítva gyógyít másokat – azt gondoltam, ez csak valami újkeletű legenda. Nem foglalkoztam vele.

Egy évvel később azonban újra az utamba került a történet. Hírt kaptam arról, hogy egy terapeuta, egy Hawaiiban ismert gyógyító módszert, a ho’oponopono-t – a gyógyulva gyógyítani módszert használja. Ezúttal nem tudtam kiverni a fejemből. Úgy gondoltam, hogy ha a történet igaz, mindent tudni akarok róla. A teljes felelősség fogalmát mindeddig úgy értelmeztem, hogy felelős vagyok azért, amit gondolok illetve teszek. Ami ezen túl van, azért nem felelek. Azt hiszem, a legtöbb ember így gondolkodik a teljes felelősségről. A saját cselekedeteinkért vagyunk felelősek, azért pedig, amit mások tesznek nem.

Nos, a hawaii terapeuta, Dr. Ihaleakala Hew Len egy egészen új perspektívából tanította meg látnom, mi is az a teljes felelősség. Az első telefonbeszélgetésünk körülbelül egy órán át tartott; arra kértem, mesélje el terapeuta munkásságának teljes történetét.

Elmondta, hogy a Hawaii Állami Kórházban dolgozott négy éven át. Az osztály, ahol a “közveszélyes őrülteket” tartották nem tartozott a legbiztonságosabb, legvonzóbb munkahelyek közé – a pszichológusok havonta váltották egymást, az ápolók gyakran jelentettek beteget, vagy csak egyszerűen felmondtak.

A dolgozók az osztályon kizárólag hátukkal a falhoz simulva közlekedtek, így kerülve el, hogy rájuk támadjanak a betegek. Az osztályon se dolgozni, sem élni nem volt kellemes. Dr. Len egyetlen beteggel sem találkozott. Kapott egy szobát, ahol a kórlapjukat tanulmányozta. Amíg ezeket olvasta, saját magán dolgozott. Ahogy magát gyógyította, úgy lettek jobban a betegek is.

- Néhány hónap elteltével – mesélte Dr. Len – a korábban lekötözött betegek szabadon sétálhattak, semmiféle veszélyt nem jelentettek. Másoknak, akiket addig keményen gyógyszereztek, már nem kellett gyógyszert szedniük. Azok, akiknek esélyük sem volt arra, hogy valaha kiengedjenek a kórházból, gyógyultan hazamehettek. Sőt, mi több, a személyzet egyre jobban szeretett ott dolgozni.

- A hiányzások és a gyors személyzetváltások megszűntek. A végén többen dolgoztak az osztályon, mint amennyire szükségünk volt, mivel a betegek hazamehettek – ráadásul mindenki bejárt dolgozni. Mára az osztály bezárták.

Ekkor feltettem a kérdést:

- Mit csináltál magaddal, amitől ezek az emberek ennyire megváltoztak?

- Egyszerűen meggyógyítottam magamban azt a részt, ami őket teremtette.

Nem értettem. Dr. Len elmagyarázta, hogy az életért vállalt teljes felelősség azt jelenti, hogy az életedben minden – csupán mert az életedben jelen van – a te felelősséged. Tulajdonképpen az egész világ a te teremtményed.

Hát… Ez egy kicsit erős… Felelősnek lenni azért, amit mondok vagy teszek, egy dolog. Azért is felelni, amit bárki más mond vagy tesz a környezetemben, az meg egy másik. De mégis, az igazság az, hogyha felvállalom a felelősséget az életemért, azaz mindenért, amit látok, hallok, ízlelek, érintek, vagy bárhogyan megtapasztalok – az az én felelősségem – hiszen jelen van az életedben. Ez azt jelenti, hogy a terrortámadásokat, az elnököt, a gazdaságot vagy bármit, amit
tapasztalok és esetleg nem tetszik – orvosolni vagyok képes.

Ezek a dolgok nem léteznek a szó szoros értelmében, csupán belső kivetítéseink. A probléma nem velük van, hanem velünk, és ahhoz, hogy megváltozzanak, magunkat kell megváltoztatni. Tudom, hogy ezt elég nehéz felfogni, pláne elfogadni vagy éppenséggel így élni. Ujjal mutogatni sokkal könnyebb, mint ez az egész “teljes felelősség” dolog.
Ahogy azonban Dr. Lennel beszélgettem, lassan rájöttem, hogy számára és a ho’oponopono szerint a gyógyítás nem jelent mást, mint önmagunk szeretetét.

- Ha javítani akarsz az életeden, meg kell gyógyítani azt. Ha meg szeretnél valakit gyógyítani, akár egy közveszélyes őrültet is, saját magad gyógyításával tudsz segíteni rajta.

Megkérdeztem Dr. Len-t, hogy van ez, mit csinált egészen pontosan, amikor azokat a kórlapokat tanulmányozta.

- Nem tettem mást, csak folyamatosan ismételtem, hogy Bocsáss meg! és Szeretlek! – újra és újra.

- Ennyi?

- Ennyi.

Úgy tűnik, hogy szeretni önmagunkat a legerősebb módja saját fejlődésünknek, és ahogy mi fejlődünk, úgy javul a világunk is. Kipróbáltam. Egy napon valaki küldött nekem egy e-mailt, ami meglehetősen felbosszantott. Korábban
megnéztem volna magamban, miért zavar egy ilyen üzenet, vagy elkezdtem volna veszekedni a levél küldőjével.
Most viszont úgy döntöttem, kipróbálom Dr. Len módszerét.

Némán mondogattam magamban: Bocsáss meg! Szeretlek! Nem intéztem senkihez a szavakat, egyszerűen csak megidéztem magamban a szeretetet, hogy meggyógyítsa bennem azt, aki ezt az egészet okozta.

Egy órán belül újabb levél jött ugyanattól az embertől: bocsánatot kért korábbi soraiért. Pedig “látszólag” nem tettem semmit, ami ezt kieszközölte volna, még csak nem is válaszoltam neki. Mégis, azzal, hogy azt mondtam “Szeretlek!”, valahogy meggyógyítottam azt a részemet, ami őt teremtette.

Így hát azt javaslom, ha bármit is javítani akarsz az életedben, csupán egyetlen hely létezik, amit meg kell, hogy vizsgálj: saját magadat. És amikor befelé figyelsz, figyelj szeretettel!

Hasonló írások:

• Kontra ezüst kolloid
• Arany kolloid
• Láz és lázcsillapítás
• Könyök ficam
• Brainwave Synergy

deviantart.com

Gergő egyik bejegyzéséhez pöttyintettem egy hozzászólást vírus és oltás ügyben. Érdemes kattintani, jól összeszedte a vonatkozó cikkeket.

Én most ezt gondolom h1n1 ügyben:

Nekem nem azért nem kell, mert félek tőle, hanem mert nem félek a náthától sem. Egész jól bírjuk a lázat is, ha az jön éppen. 
Ha az idézett hivatkozásokat jól olvasom, az oltás is csak rövidíteni és kis mértékben enyhíteni tudja a hatást. Ennyi.

Viszont az orvostudomány és az egészségügy már régóta korrumpálódik olyan szinten hogy lassan az átlagember számára is hiteltelen. Ráadásul rettenetesen specializálódott szakemberek próbálnak kommunikálni velünk (pl. édesapám egy volt kollégája a véralvadás 6. faktorában résztvevő egyik fehérjének a világ legnagyobb szakértője volt…).

Az eddigi világlátásom alapján az orvostudomány válsága az egyéntől való eltávolodásban gyökeredzik. A legtöbb orvos nem gyógyít, hanem eseteket old meg… Szerintem téves hozzáállás statisztikai módszerekkel hatásosnak bizonyított általános szerekkel kezelni tömegeket.

• Egy biológia szempontú megközelítés: ITT

Egy szerintem jó összefoglaló a probléma lényegéről (Dr. Keszthelyi Gyula megjegyzéséből):

Magyarországon jelenleg elsősorban a vakcina hatékonysági bizonylatolása hiányzik, a jogi szabályozás inkoherens volta pedig a felelősség kérdésében osztja meg az érdekelteket.
Akármilyen xar oltást is be kell adni, ha az KÖTELEZŐ, és a legjobb sem lesz beadva, ha hiányoznak az EüTv-ben előírt feltételek a beadáshoz.
Ha például a gyártó alapvető, közérdekű szakmai információk kiadását megtagadja.

Tehát jelenleg irreleváns a fenti biológiai továbbképzés, bár nagyon meggyőző, de nem ez okozza a feszültséget.

Az önkéntes oltásnak az a lényege, hogy az orvos sem nem ajánl oltást, sem nem beszél le róla. Akinek meg ez nem tetszik, az beadatja máshol. Ilyen egyszerű.
Az ellátás megtagadásának joga az EüTv-ben garantált orvosjog.:-)
Nagyon sajnálom, de ez van.

• A vírus működéséről egy remek videó: ITT
• Valamint, hogy egyensúly legyen, itt egy kételkedő cikk is: ITT

Horváth Tamás hozzászólása is érdekes ez ügyben:

Nyilván nem nyilatkozhatok az orvostársadalom nevében, de mondjuk kb. 40-50, különböző szakterületű orvos véleményét ismerem H1N1 ügyben, és egy dolgot biztosan kimondhatok: semmi sem biztos senki számára a szakmán belül sem. Érdekes módon főleg a magyar oltóanyaggal van baja a kollégáimnak, mert a gyanús tulajdonosi szerkezet a cégben, a gyanús tender, a vakcinaengedélyezés körüli hercehurca eléggé megosztotta a szakmát. Viszont egyébként twitteren és rss-en nagyjából napi 20-50 aktuális H1N1-gyel kapcsolatos hírt kapok, és ami vígasztal, hogy tőlünk nyugatabbra sem tud senki semmit. Pedig ők nem is a magyar oltóanyaggal oltanak. Ez van.

Egyúttal szeretnék Emich Szabolcs kommentjére is reagálni (neki legalább többet tudok mondani a “nem tudom”-nál) :

Egyetértek a leírtakkal, de sajnos ennek racionális okai vannak.
A statisztikák alapján való gyógyítás elsősorban a költségek iszonyatosan durva megugrása miatt jött létre. Nem tudok konkrét adatokat persze, de míg mondjuk egy fülzúgós beteg kivizsgálása 1950-ben, mai áron kb. 3000 ft volt, addig jelenleg ez az összeg legalább 100.000 ft. Azért mert a csodálatos technikák, főleg a speciális laborvizsgálatok és a képalkotó eljárások, amik akkor nem voltak, ennyibe kerülnek. Mivel így megugrottak a költségek, ezért kénytelenek voltak a biztosítók leszabályozni az orvosokat, mondván (jogosan) nem lehet mindenkit minden irányba tetőtől talpig kivizsgálni, mert összeomlana a biztosítási rendszer. Ezért csak a statisztikailag indokolt esetben lehet, de akkor viszont kell is elvégezni bizonyos vizsgálatokat. Ez persze egy idő után személytelenné teszi a munkánkat, sőt óriási szívességként még a gondolkodástól is megkímél minket. Főleg az USA-ban űzik ezt az ipart magas fokon, úgy hívják evidence based medicine: amiről a statisztikák bebizonyították, hogy jó, és ráadásul esetleg költséghatékony is, azt berakják az adott betegség diagnosztikai vagy terápiás protokolljába.
Én személy szerint az evidence based medicine-t szeretm és utálom is egyben.
Miért rossz?
- A Gauss görbe két végén lévő betegek megszívhatják
- Leszabályozza a gondolkodást, hiszen ha megvan a lista, hogy melyik paraméter milyen eltérése után mit kell csinálni, akkor a hülye is megmondja, mit kell csinálni, legalábbis típusos esetben
És miért jó?
- Nem szaladnak el az egészségügyi költségek
- Számonkérhetővé válik az orvos. Ez utóbbi nagyon nem mindegy. Még ma is nehéz felelőségre vonni egy orvost, régen meg egyenesen lehetetlen volt.

Hasonló írások:

• Miért nem vagyok biológus? (1. fejezet)
• Kontra ezüst kolloid
• Arany kolloid
• Szoptatás, PKU
• Elméleti biológia – Varga Endre tételei

deviantart.com

Sikerült leadni a PKU szűrőpapírt. A PKU (PhenylKetonUria) egy ritka és alattomos genetikai – gyógyíthatatlan betegség, aminek lényege, hogy a gyermeknek nincs vagy rossz a phenylalanine hydroxylase (PAH) enzime, ami bontaná az egyik fontos aminosavat a fenilalanint. Mivel nem ismerek a családunkban és Geniében sem ismert esetet, igen kicsi a valószínüsége hogy Csanádnak gondja lenne a fenilalaninnal… A betegségnek nincs látható jele egészen 1 éves korig, amikor is súlyos, visszafordíthatattlan értelmi fogyatékosság formájában tör elő. A tüneteket csak nagyon szigorú fenilalanin diétával lehet elkerülni. A szűrővizsgálat a kisbabák véréből történik, miután már néhány napja anyatejet fogyasztanak.

A kórházakban ezt a vizsgálatot automatikusan elvégzik akkor is, ha az anya nem marad néhány napot a kórházban, ilyenkor a szűrést meg kell ismételni általában, mivel még nem anyatejes a baba…

Otthonszülés esetén be kell szerezni orvostól – védőnőtől egy PKU szűrőpapírt, amit ki kell tölteni a baba adataival, valamint van rajta 5 karika, amit tele kell maszatolni a pici vérével, úgy hogy a vér teljesen ki kell hogy töltse a karikákat. A véres részt általában gyermekorvos vagy védőnő csinálja. Tűvel meg kell szúrni a pici sarkát, majd erőteljesen masszírozni kell belőle a vért (elég sok kell…)

Csengét egy gyerekorvos kínozta, de nagyon rossz volt nézni a küzdelmét, ezért én úgy döntöttem, hogy megpróbálom Csanáddal én megoldani. 3x szúrtam meg végülis egy steril tűvel, mert úgy tűnt, a tűszúrást jobban viselte, mint a hosszadalmas masszírozást (egész gyorsan elállt a vérzés). A végére már olyan szédülés fogott el, mint amikor tőlem vettek vért, de szerencsére sikerült befelyezni a műtétet.

Baba és mama jól vannak, papa még roszakat álmodik, de már jobban van :)

A gyerekorvosnál aláírásért kilincselve a következő bíztató szavakat találtam a falon. Mindenki okulására közzéteszem:

A szoptatás a baba táplálásának legegészségesebb, legtermészetesebb módja. Az anyatej az egyetlen teljesen kiegyensúlyozott táplálék. Összetétele egyetlen szoptatáson belül és a szoptatási időszak folyamán is változik, mindenkor a csecsemő, a kisgyermek igényeihez alkalmazkodik.

Az anyatej a legideálisabb táplálék a kisbaba számára, hiszen megfelelő mennyiségben tartalmaz minden fontos tápanyagot, amelyre a kisbaba szervezetének szüksége van. Legalább hat hónapos korig kielégíti  a kicsi táplálékszükségletét. Az anyatej étel és ital egyszerre. A szoptatás kényelmes is: ingyen van, és ha a baba éhes, mindig készen van, nem kell elkészíteni.

Az anyatej élő ellenyanyagokat tartalmaz, amelyek serkentik a csecsemő fejletlen immunrendszerének működését. Az anyatej védőanyag tartalma aszerint változik, hogy az anya környezetében milyen kórokozók fordultak és fordulnak elő. Az anyatej ellenanyag tartalma a gyermek féléves kora körül – akkor, amikor a kisbaba kúszni-mászni kezd, s így nagyobb a fertőzés veszélye – újra növekszik. Ha teheti, mindenképpen szoptassa kisbabáját eddig az időszakig.

Az anyatej a kereslet-kínálat törvényei szerint termelődik. Ez azt jelenti, hogy minél gyakrabban van mellen, és minél hatékonyabban szopik a csecsemő, annál több tej termelődik. Azoknál az anyáknál, akik tartósan, hosszú ideig szoptatnak, ritkábban fordul elő mellrák, petefészekrák és csontritkulás. A szoptatás az anya testében növeli az oxitocin hormon szintjét, ami elősegíti a méh összehúzódását.

Az anyatejjel táplált gyerekeknél ritkábban fordul elő allergia, felső légúti megbetegedés, bélfertőzés, középfülgyulladás, tüdőgyulladás, inzulinfüggő cukorbetegség, fogfejlődési eltérés.

Kerülje a cumisüveg és a cumi használatát, mert ez megzavarja a baba szopási technikáját. A későbbi beszédfejlődés és fogazat szempontjából is döntő jelentőségű a szoptatás.

A szoptatás nem csak táplálás, hanem egyben pozitív lelki támasz is. Az igény szerint szoptatott babák kiegyensúlyozottak, a gyakori testkontaktus elősegíti az anya és gyermeke közötti kötődés kialakulását. Az anya hamarabb megérti a kisbaba jelzéseit, a szoptatás megnyugtatja a csecsemőt. A szoptatás közelséget, biztonságot, megnyugvást, örömet jelent mindkettejük számára.

Legyen türelmes, foglalkozzon a babával miközben szoptat: beszéljen hozzá, létesítsen vele szemkontaktust, és élvezze azt a bensőséges viszonyt, mely a szoptatás közben anya és gyermeke között kialakul. Ha teheti, szoptassa minél hosszabb ideig gyermekét, hiszen a szoptatással töltött hónapokkal jól megalapozhatja gyermeke testi, lelki és szellemi fejlődését.

Forrás: Felicitas egyesületHasonló írások:

• Há 1 en 1 almát! (Csenge 2 éves és 10 hónapos, Csanád 9 napos)
• Kontra ezüst kolloid (Csenge 2 éves és 10 hónapos, Csanád 9 napos)
• Arany kolloid (Csenge 2 éves és 10 hónapos, Csanád 9 napos)
• Születés és mérföldkövek (Csenge 2 éves és 10 hónapos, Csanád 9 napos)
• Otthonszületett gyermek anyakönyveztetése (Csenge 2 éves és 10 hónapos, Csanád 9 napos)

Böjt

Négy éve kezdődött. Akkor próbáltam ki először a léböjt kúrát, böjtöt.

Nem egy meghatározott módszert követtem, hanem hosszas információ gyűjtés után egy nekem tetszőt alakítottam ki. A lényege az volt, hogy húsvét előtt egy héten át nem vettem magamhoz szilárd táplálékot. Amit fogyasztottam: répalé, céklalé, káposztalé, vegyes zöldség lé, paradicsom lé és salaktalanító ill. tisztító teák nagy mennyiségben.

Időnként, ha szükség volt rá, egy kis juhar szirupot is fogyasztottam, de egyébként semmi egyéb édeset.

A második évben már Miklós és Dávid kollégáim, barátaim is együtt böjtöltek velem :)

Tavaly ajánlottak egy teát, amit Calli teának hívnak (kamélia levél, fehér eper kivonat, vízi hídőr gyökér kivonat, vöröslevelű alangfűgyökér), egy filterből 2-3 l tea készül. Ezt iszom azóta is, nem olyan rossz ízű, mint a salaktalanító. Igazából nincs is íze.

Az idei böjtöm hétfőn kezdődött. Vasárnap ettem utoljára. Az irodába bevittem egy bio répalevet, céklalevet, paradicsomlevet, 100% bio ananászlevet és a Calli teát (naponta 2 adag – 1.5 literben). A böjt alatt nem fekszem le későn, és reggelente nyújtógyakorlatokat végzem, rendszeresen tisztítom a nyelvemet. Az idei böjt jóval tudatosabb, mint az eddigiek, szeretném megvizsgálni a hatásait előítéletek nélkül (nem könnyű).

A böjtöm oka sokrétű:

• Test és ego fegyelmező gyakorlat, vagyon én vagyok -e még az úr a házban
• Ego játék – én vagyok a fasza gyerek, ilyet is tudok, na mit szóltok! :)
• Ősi hagyományok követése – jó érzéssel tölt el, hogy húsvét előtt Jézus és még sokan mások is velem együtt böjtölnek
• Tisztítókúra – a sok sok méreganyag ami év közben lerakódik testem rejtett zúgaiban, így esélyt kap távozni. A rengeteg folyadék, tiszta zöldséglevek mindenképpen átváltoztatják a belső folyamatokat.
• Tudatállapot és önvizsgálat – befelé fordulás, megismerése belső akaratomnak és szándékaimnak
• Az utóbbi időben (kb 2 hónapja) furcsa kiszáradt, piros foltok jelentek meg az orrom mellett, az orrom oldalán, valamint az orrnyergem felett. Sokmindennel kenegettem, de a helyzet nem változott. Ha valamilyen táplálék okozta, talán most alábbhagy.

1. nap

Éhes vagyok, de nem vészes, a sok folyadék helyettesíteni tudja a jó falatokat. A hangulatom jó. Koncentráció képességem, motivációim is rendben. Izmaimban van erő, tudnék ma jégkorongozni, ha lenne jégkorong.

2. nap

Rettentő éhes vagyok. Az elmém folyamatosan étel képeket sugároz a látóterembe, mindenről valamilyen finomság ugrik be. Hangulatom ingadozó, motivációim rendben. Vannak rövidebb elkalandozó perceim. Felmerült bennem, hogy jó -e ez nekem. A kísértés erős, de ezt végigcsinálom, közben nagyon figyelek…

3. nap

Megszűnt az éhség érzet. Iszogatom a leveket, finomak. A szaglásom kiélesedett, nagyon jól esik az irodában a kávé, illetve  a metrókban a Princess falatok  illata. Estére kicsit bekomorulok (új szó?). Egy egy feladatra jól tudok koncentrálni, és lebegés érzésem van. Nem tudok viszont mindenre figyelni, illetve sokkal inkább befele fordulok. Ez este jelentkezik még erősebben, amikor nem érzem át az érzéseket, nem tudok belemerülni beszélgetésekbe. Gyengülök. Jól esik üldögélni, a lépcsőzés után érzem a combomat. Kellemetlen a lehelletem.

4. nap

Éhes nem vagyok. Lebegek. Tárgyilagosabb vagyok mint máskor. Nehezen tudok olyasmivel foglalkozni, amit nem érzek igazán fontosnak, de a munkám része lenne. Ezért a koncentrálás, fókuszálás is nehezebb. Vettem tic-tac -ot. A világ távolodik. A szemeim karikásak, pedig sokat aludtam. Az arcomon lévő piros nem múlik. Csengett a fülem! Ha ismerőseimre gondolom mind esznek valamit…

5. nap

Jól vagyok. Egyenletesen, kiegyensúlyozottan. A világ (maja) még távolabb van. Amivel éppen foglalkozom, az nagyon jól megy, de eltűnt a multitask képességem. Az idő furcsán, hullámokban múlik. Lementem ebédelni a kollégákkal, nem zavart hogy ettek, élveztem az illatokat. A világ tele van finom illatokkal, még az iroda is! Holnap enni fogok.

6. nap

Megvártam az éjfélt, és megrágcsáltam jól egy – két babapiskótát. Hihetetlenül jól esett! Reggel pirítós reggeli, kicsi vajjal, medvehagymával. Feltámadt az erőm, és irányítani is tudom :) Délután szójás lasagne -t sütöttem, Isteni lett! Lassan helyre áll a rend.

A böjtnek vége, holnap Húsvét!Hasonló írások:

• Himnusz az egészségért
• A mikróról
• Joe Vitale – HO’OPONOPONO
• Otthonszülés – Geréb Ági
• Há 1 en 1 almát!

A kórházba már együtt mentünk. Geni felkötötte a kis kezét, így már nem fájt neki annyira. A csuklójára gyanakodtunk, mivel úgy tűnt, az reccsent. A Vörösvári úton a doki nem volt a helyzet magaslatán, továbbküldött minket a János -ba.

Mire a János kórházhoz értünk Csenge már megnyugodott, de nem akarta mozgatni az ujjait, a csuklója nem volt megdagadva, nem látszódott semmi rendellenes, viszont a karja a legkisebb mozdulattól is fájt. Aggódtunk. Szép lassan sorra kerültünk, hárman lefogtuk a lányt, a doki megtapogatta, majd feljebb is, a pulóvere által rejtett könyökéig.

Kicsit megtapogatta, elfordította, majd szörnyülködő tekintetünk előtt behajlította a kis karját. Ezután elmosolyodott, és mondta hogy mehetünk is, pár perc múlva kutya baja sem lesz.

Ha tudtam volna hogy a könyöke lehet a ludas, talán én is megpróbálom helyrerakni (kiugrott vállat már tettem helyre felnőtteknél), most hogy utánanéztem a fogásoknak, már biztos, hogy legközelebb otthon oldjuk meg az ilyen ficamokat :)

Orvosi leírásokban a következő néven találkozunk ezzel a jelenséggel: Nursemaid elbow, Rádiusfej subluxáció (micsoda hihetetlenül rugalmas is ez a mi magyar nyelvünk), pronatio dolorosa infantum, …

A legtöbb leírás azt mondja róla, hogy ez egy gyakori probléma 5 éves kor alatt, lányoknál és a bal karon fordul elő leginkább. Mi javítottuk a statisztikát.

A leírás szerint amikor egy ilyen pici fejlődő kart hirtelen meghúzunk és közben csavarunk, az egyik szalag be tud csúszni, be tud akadni a két kar csont közé és ott is marad, amíg megfelelő mozdulatokkal nem hozzuk helyre (elvileg magától is helyreugrik idővel, de addig is elég fájdalmas).

A gyógyító fogás lényege, hogy hajlítsuk ki a kart, közben fordítsuk kifele a csuklót, majd ezután hajlítsuk be teljesen a beteg kart, és kész is.

Végezetül álljon itt egy videó a megfelelő mozdulatokról:

Források:

Hasonló írások:

• Láz és lázcsillapítás (Csenge 2 éves és 8 hónapos)
• Joe Vitale – HO’OPONOPONO (Csenge 2 éves és 8 hónapos)
• Kontra ezüst kolloid (Csenge 2 éves és 8 hónapos)
• Arany kolloid (Csenge 2 éves és 8 hónapos)
• A kis dalnok (Csenge 2 éves és 8 hónapos)

Mint az egészségügyben annyi minden, a láz és kezelésének javaslatai is ellentmondásosak. A jól szerkesztett gyerek portálokon, és gyógyszergyártók reklámoldalain a láz egy komoly, veszélyes mumusnak tűnik. Vannak viszont források, ahol a lázat egy természetes jelenségnek tartják, ami nem igényel kezelés, csak fokozott figyelmet.

Node mi is a láz, mire való?

A lázat legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, hogy szervezetünkben valaki felcsavarja a termosztátot. Ez a „termosztát” a köztiagyban lévő központi hőszabályozó rendszer. A „felcsavarás” következtében összehangoltan növekszik a hőtermelés és csökken a hőleadás, következésképpen emelkedik a testhőmérséklet.
A láz kezdetén normális hőmérséklet mellett növekedni kezd a hőtermelés (általában didergéssel együtt) és gátlódik a hőleadás. Ezt jelzi a kéz és láb bőrének elfehéredése, lehűlése, érszűkület alakul ki. A láz maximumán új egyensúly alakul ki a hőtermelés és hőleadás között, így a testhőmérséklet egy magasabb értékre áll be. A láztalanodást fokozott melegérzés vezeti be, értágulás, a bőr melegedése és verejtékezés alakul ki.

A magasabb hőmérséklet gátolja a kórokozók szaporodását, gyorsítja az ellenanyagtermelést, a kórokozók megsemmisítését. A szervezet védekezőrendszere 37,5 fok körül a legaktívabb. Ezért a mérsékelt, a szervezetet nem túlságosan terhelő láz csillapítása felesleges.

Forrás: http://www.babanet.hu/publ/laz.htm

A fenti forrás határozottan a láz csillapítása mellett érvel, gyógyszerrel és fizikai módon.

Egy másik (egyébként rendkívül esetlenül szerkesztett, holland orvosi) forrás egy 2007 -es Athéni konferenciára utal, ahol a napjainkban még élő lázfóbiáról is szó volt. Ennek lényege, hogy a köztudatba igen lassan jutnak át a tudomány új észrevételei, főleg akkor, ha azok ellentmondanak a régi elveknek, hagyományoknak.

E forrás (http://home.hetnet.nl/~szijjarto/) összefoglalása szerint:

• A láz nem veszélyes, csillapítása csak ritka különleges helyzetekben indikált
• Lázcsillapító a közérzet javítása céljából adható
• A fizikális lázcsillapítás nem javasolt
• A hazai lázcsillapítási gyakorlat elavult és káros

Mindenesetre a sok folyadék itatás, sokat szeretgetés, újabb tünet esetén orvoshoz fordulás továbbra is játszik.

Jó egészséget mindenkinek!Hasonló írások:

• Könyök ficam (Csenge 2 éves és 7 hónapos)
• Csenge és a ruhák (Csenge 2 éves és 7 hónapos)
• Kontra ezüst kolloid (Csenge 2 éves és 7 hónapos)
• Joe Vitale – HO’OPONOPONO (Csenge 2 éves és 7 hónapos)
• Arany kolloid (Csenge 2 éves és 7 hónapos)

Végre megszólalt, jó volt újra látni őt.

Hasonló írások:

• Otthonszülés – Geréb Ági
• Geréb Ági koncepciós pere
• Geréb Ágnes mint szakorvos
• A szülés valódi természete
• Születési szabadság?

Szóval a chapati egy nagyon gyorsan és könnyen elkészíthető hagyományos indiai köret féle. Összetevői:

• teljeskiőrlésű (tönköly) búza liszt
• fehér búza liszt
• forró víz
• nyílt láng
• ghí

Elkészítése:

Felforralunk egy pohár vizet. Közben összekeverünk kb. 1:1 arányban teljes kiőrlésű és fehér lisztet. A forró vizet kanállal belekeverjük a lisztbe, majd amikor már nem túl forró, kézzel egyenletesre, de keményre gyúrjuk (kemény gyurma állagú lesz). A forró vízzel kevert liszt teljesen más állagú mint hideg vízzel keverve, ennek oka a forró víz denaturáló hatásában keresendő, a magas hő hatására kicsapódott fehérjék úgy kapcsolódnak egymáshoz mint a tépőzár :)

		Kb. diónyi méretű darabot csippentünk a tésztából és ebből nyújtjuk ki vékony kör alakúra a chapatikat
		Nyújtás után kb. ekkora lesz a chapati
		Egy serpenyőben gyenge lángon (olaj nélkül!) kb. fél percig szárítjuk a chapati mindkét oldalát, akkor jó, ha megjelennek rakta ilyen kis fehér esetleg barnás pöttyök. Erre azért van szükség, hogy létrejöjjön egy zárt kéreg, belsejében még nedves tésztával, így a lángon melegítés során a gőzzé vált víz fel tudja fújni a chapatit.
		Ha a tészta mindkét oldala kiszáradt, fogóval vagy puszta kézzel a legkisebb, kicsire állított gázrózsára rakjuk, és rögtön elkezdjük fordítgatni, nehogy megégjen. A jól sikerült chapati azonnal felfúvódik, mint egy lufai. Kb. 4-5 fordítás után készen is van. Legyünk óvatosak, ha szabadkézzel csináljuk, ugyanis egy idő után a lufi itt-ott kidurran, és a lyukon forró gőz szabadul ki!

Az így kisült chapatik mindkét oldalát azonnal kenjük be olvasztott ghível, vagy olajjal, mert különben gyorsan kiszárad!

Íme egy rövid videó is a sütésről:

Hasonló írások:

• Halava
• Pancerotti
• Ghi készítés
• Fatörzs torta
• Onyx te drága

A szkeptikusok társasága fórumán találtam pl. ilyen bejegyzést:

Semmi okosság nincs benne, egyszerűen az ezüstionok SH-reagensek (mint pl. az ólom is), így bénítják azokat az enzimeket, amelyek aktív centrumában Met (metionin) vagy Cys (cisztein) aminosavak vannak. A baktériumokat is így öli meg, és előbb-utóbb minket is így betegít meg (az elsődleges célpont a máj, mint a portális véna szűrője, de tulajdonképpen mindent megtámad, ahol fehérjék vannak).

Csak mivel fémes ezüstről van szó, elég kis mértékű az oldódás, így a mérgezés is lassan alakul ki.

Vagy itt ez a blog bejegyzés is például:

Az ezüstkolloid tulajdonképpen mikroszkopikus (atominál nagyobb) méretű ezüstrészecskék oldatát jelenti. Az ezüstkolloidot az antibiotikumok felfedezése előtt (!) használták. Ekkor a főleg orrcseppekben használt ezüstkolloid kiterjedt ezüstmérgezésekhez vezetett. Az ezüstmérgezés során az ezüstsók a bőrben, szemben és a belső szervekben rakódnak le és a bőr ezüstszürke színűvé válik. Amikor ezek a mellékhatások (úgy bizony, mellékhatások!) nyilvánvalóvá váltak, akkor az orvosok befejezték a szer használatát. Az amerikai gyógyszerkönyv 1975 óta nem tartalmazza az ezüstkolloidot.

Ezek után találtam egy kiegyensúlyozottabb cikket a wikipedián mely az ezüstmérgezésről (Argiriáról) beszél:

Hosszú távon egyes ezüsttartalmú termékek nagy dózisban való bevitele argiriát okozhat, ami a bőr kékes vagy szürkés elszíneződése. Bár általában maradandó állapotnak tartják, egyes személyek azt állítják, hogy sikerült visszafordítaniuk azt Argyria is non-fatal, és más egészségre káros hatása nem ismeretes. Csaknem valamennyi ismert argiria-esetben az ezüst vegyület alkotóelemeként szerepelt: ezüst-oxid, ezüst-nitrát vagy ezüst-klorid. Még Stan Jones, Montana állambeli libertariánus amerikai szenátusi jelölt jól ismert esetében is (saját készítésű ezüst-kolloidot fogyasztott attól való félelmében, hogy az Y2K-probléma miatt nem lesznek hozzáférhetők a modern gyógyszerek) valószínűsíthetően ezüst-klorid és/vagy más ezüstvegyületek okozták az elszíneződést: (1) ásványi anyagokban gazdak kútvizet használt, (2) só hozzáadásával gyorsította a folyamatot (3) szokatlanul hosszú előállítási idővel dolgozott és (4) nem szűrte le a végterméket. Az ezüst-kolloid használatát támogatók szerint a megfelelő módon előállított kolloid használatával az argiria kifejlődése gyakorlatilag elképzelhetetlen, bár ezek mögött az állítások mögött nem áll tudományos vizsgálat.

Nekem továbbra is nagyon jó tapasztalataim vannak az ezüst kolloiddal. Nem csak fertőzések (bőr, emésztő rendszer, légúti, …) esetén volt hatásos, hanem pl. bodzaszörp vagy más befőtt tartósításánál is. Tartósítás nélkül egy bodzaszörp kb. 1 hónapig bírta és felforrt. Egy fél kiskanálnyi ezüst kolloiddal még egy év múlva is iható volt (addigra el is fogyott mind…).

Összegzés képpen, az eddigi kutatásaim alapján az ezüst kolloid nem okoz argyriát, ez csak ezüst vegyületek esetén túladagoláskor jelentkezik, visszafordítható, és csak kozmetikai probléma…

Amire nagyon kíváncsi lettem volna, az az ezüst hatásmechanizmusa. Erről sajnos minden forrás homályosan értekezik, az angol wikipedia említ pl egy oligodinamikus hatást, ami nagyjából annyit jelent görögül hogy kicsierejű… Ez a hatás az enzimek működését gátolja, de a wikipedia szerint nem ismert módon…

Amint találok újabb fejleményt, jelentkezem ugyanitt :)

Hasonló írások:

• Arany kolloid
• Ezüst kolloid
• Há 1 en 1 almát!
• Szoptatás, PKU
• Joe Vitale – HO’OPONOPONO