A nyaralás utolsó hetét ismét együtt töltöttük. Én egyedül utaztam le péntek éjjel és vasárnap indultunk el a nagy utazásra. A terv az volt, hogy első nap csak Makarskáig megyünk, majd 1-2 nap után tovább, Dubrovnikig.

A cél a nagy utazással az lett volna, hogy megismerjük a szép strandokat, helyeket de az elején egyértelműen azt éreztem hogy a Petrcane volt minden idők legjobbja. Nem készültem fel eléggé erre az utazásra, sokkal, sokkal több időt kellett volna rászánnom a tervezésre.

Kempingeket keresni ez az oldal segített leginkább: http://en.camping.info/croatia/campsites

A kempingezés gyerekekkel nagyon más, mint amire számítottam. Sokkal intezívebb és fárasztóbb :)

Amikor elindultunk Makarska irányába, mindkét gyerkőc elaludt így úgy határoztunk hogy lemegyünk Dubrovnikig. Dubrovnik és környéke nem igazán gyerekbarát. A környékbeli kempingek jellemzően nem egy szép strand mellett vannak, hanem jóval feljebb, magasabban, az úton. A sátort felállítani nem volt nagy kaland, de mire felfújtuk a matracot és minden a helyére került legalább fél óra telt el. Dubrovniknál volt a legdrágább a kemping, messze volt a strandtól és a víz is hideg volt. Két napot mégis itt töltöttünk a Solitudo kempingben, majd egy fürdőzés  után (a Banja beachen és Kupariban) visszaindultunk Makarska felé.

Közvetlenül Makarska után található a Camping Jure, ahol két kimerítő napot töltöttünk. A környéken vannak a legszebbnek szavazott strandok, de ez a kemping volt az összes közül a legrosszabb. Zsúfolt, egy forgalmas út mellett, ráadásul hajnalig bulizó szomszédaink voltak.

A következő állomásunk volt a Camping Sirena, ami viszont minden szempontból a tökéletes nyaralóhelyet testesítette meg:

  • Teraszos kialakítású sátorhelyek, mindegyik szintről látszik a tenger
  • Árnyékos, sok fenyővel
  • Az alsó szinten kempingezőknek saját kis öblöcskék
  • Éjjel halvány jelzőfények
  • Mindenhol ingyen wifi és áram
  • Kristálytiszta, melegvízű sziklás (az öblökben apró kavicsos) part
  • A közelben (kb 100 m) egy hosszú, hófehér aprókavicsos strand
  • Saját kis étterem, este élőzenével, rostélyossal
  • Saját kis bolt hűtőkkel, gyümölcsökkel és reggel péksüteményekkel

It megismerkedtünk egy svájci családdal, akik 9 -en jöttek együtt, a kisebb lányaik sokat játszottak Csengével és Csanáddal. Nagyon, nagyon jól éreztük itt magunkat!

Visszafele még megálltunk egy kis időre Petrcanénál, de az útközben látott helyekhez képes már nem volt akkora nagy szám :)


Az idén alaposan bepótoljuk ami tavaly kimaradt! 1 hét apával Sabunikén, majd 2 hét a nagyszülőkkel és Adriékkal, majd utána még egy hét kalandozás következik Apával. Ez a képcsokor az első 3 hétről szól :)

 


Komjáthy Jenő: Az Ősige

Én vagyok a világ,
A nyilvános titok;
Számtalan személyben
Egyetlen egy vagyok.

Az egyetlen törvény
Vagyok én, az élet;
A világos örvény
Én vagyok a lélek.

Mert én vagyok az ész,
A teremtő elme;
Én az üdv, a szellem
Szertelen szerelme.

Én vagyok az álló
S a száguldó jelen;
Egyetlen érzésben
Örvénylő értelem.

Végtelen végekben
A középpont vagyok;
Az időben nyugszom,
A térben rohanok.

Világokat nemző,
Mindeneket látó;
Az örök körökben
Én vagyok az átló.

Ki vagyok örökké
És mindenütt minden:
Én vagyok az Ige,
Én vagyok az Isten.


Geni egyik legkedvesebb barátnőjének lagzijában jártunk (Mezőkövesden). A picurok nem sokáig bírták a hercehurcát, de addig viszont tündérek voltak. Vasárnap pedig indulás a tengerre!


Az időjárás mostanában nem igazán szabadidőbarát, de adott nekünk egy értékelhető szombatot :)

Délelőtt pancsoltunk a kertben és megnyírtuk egymást a füvön. Csanád elég drasztikusan férfiasodott a hirtelen 7mm -es haja miatt…

Délután felnyergeltük az új bicajokat és a gyerkőcöket is nyeregbe ültettük. Csenge egy nagyon kényelmes és praktikus gyerekülésben foglalt helyet Geni mögött, Csanád pedig a hátamon lógott a hátihordozóban. A Városmajor park -ig gurultunk el, itt töltöttünk el egy kellemes délutánt Árpiékkal.

A visszafele út nem volt könnyű, de legalább nem fáztunk :)

Vasárnap – Geni szülinap – ezúton is:

BOLDOG SZÜLINAPOT SZERELMEM!

Sok gyerek volt fenn Nikiéknél, mi is csapódtunk… Nem merészkedtünk a tömegek közé, de jól éreztük magunkat.


következő oldal »

.