24h-payday

emich


Sokszor megkérdezik tőlem, hogy akkor én most Emih vagy Emich vagyok -e. Erre a kérdésre általában a következő a válaszom.

A családunk neve Emich volt, sok generációval ezelőtt volt még egy Emmerich ág is, de az már olyan régen hogy tradíciónak is sok. Szóval az Emich egy sváb családnév, amely család egyes tagjai elindultak egyszer délnek. Egyes ágai Magyarországon maradtak, egy águk eljutott a vajdasági Cservenkára, ahol szépen meglombosodott.

Egyszer csak jöttek a háborúk, és már nem volt mindegy, kinek milyen nemzetiségű a családneve. Az Emichek szétszóródva gyakran Endrédi -re, vagy Endrődi -re magyarosodtak, aki pedig bekerült a szerv nyilvántartásokba, Emih -hé vált. Ennek az az oka, hogy szerb nyelvtan rendkívül furfangosan egyszerüsíti az idegen szavak helyesírását. Mindent úgy írnak le, ahogy kiejtik. Ez annyira így van, hogy pl. én a keresztlevelemben még Emich vagyok, de a vajdasági egyéb nyilvántartásokban már csak Emih. Édesapám is így lett “sima” Emih. Shakespeare még rosszabbul járt, így lett belőle Sejkspir…

Terveim között szerepel, hogy vissza Emich -esedünk, legalábbis az én családom ága, így én ahol nem kérnek igazolványt, ott már a ch -s változatot írom, mondom. Talán az idén már szinkronba kerül a tradíció és személyi igazolvány…


Itt az eredeti Emich – Emőkei címer, melyet a Kempelen Béla féle Magyar Nemzeti Almanach (1867-1909) -ban talált Endrédi Gusztáv. Terveim közt szerepel a címer újrarajzolása.

Érdekes ez a címer történelem, hiszen a címerek voltak a mai logók ősei. Vajon ma hány család van, aki még tudatosan használja címerét? És vajon a címereket kik tervezték és hagyták jóvá? Jó lenne tudni azt is, hogy a mi címerünk milyen szimbólumokat takar, mit jelképez, milyen minőségeket sugárzik?

Milyen érdekes lenne, ha ezt a címert újrarajzolva, modernizálva felhasználnánk családi védjegyként. Lehetne pólón, autóra gravírozva, iskola táskán, vállalkozás logójaként, …

Emich Emőkei

Emich Emőkei

Emich (Emőkei) A nemességet 1867. jun. 20. E. Gusztáv könyvnyomdatulajdonos kapta: ugyanő részesült 1868. jun. 12. az emőkei előnév adományozásában is. Németbirodalmi eredetű család, melynek legrégibb nyomai a XIII. századba nyúlnak vissza.
Czímer: kék mezőben zöld halmon mellső lábaiban két, egymásra fordított fekete könyvnyomdász festéktörő tekét tartó arany griff; a pajzsot vízszintes irányban vörös gerenda vágja, ebben két stilizált ezüst rózsa; siskadísz: növekvő arany griff jobbjában égő fáklyát tart; takarók: kék arany, vörös, ezüst; jelmondat: Cum Deo pro patria.


Meglepő fordulatot vett a családfa kutatás.

Miután Michael -el kiderítettük hogy rokonok vagyunk, ezt ő elújságolta a svédországban élő Endrédi (Emich) Gusztáv nagybácsijának, akivel azóta levelezünk. Gusztáv kb 20 éve szervezett már egy nagy Emich találkozót, és úgy látszik ez most meg fog ismétlődni Május 8 -án!

Gusztáv egyébként 56 -ban költözött el Magyarországról. Volt olyan kedves, és elpostázta nekem az ő általa felkutatott ügyeket, pl. megvan 2 Emich címer (hamarosan feltöltöm őket), valamint számos forrás, ahol tovább tudok keresni…

További fejlemények:

Időközben találtunk egy Emich testvérpárt Pécsen:

– András (1931) és Jenő (1933) testvérek, apjuk András (1907 – 1967)
– Nagyapjuk András (szül: 1880.01.25), az ő testvérének a neve Emich Vilmos
– a család Kisvaszar -ról származik (kb. 20 km Pécstől)

Jenő megigérte hogy Kisvaszaron utánanéz a templomi kivonatoknak, és postázza majd…

Szlovákiában is éltek Emichek?

Michael talált egy weboldalt, ami a szlovákiai temetők közös keresője (www.cemetery.sk), és itt van egy Emich György, aki 1915.06.26 -án lett eltemetve, Košice -n.

Horvátországban élő Emichek

Még egy felkutatásra váró szál az alábbi találat:

3619, VESNA EMICH-PAJALIC dr.med.

Prof. Harmath információi

Michael megbizott egy családfakutatót, aki nemrég emailben megkeresett engem is. Leveléből az alábbiakat tudtam meg:

Három-négy ágban is vizsgálódtunk,a legismertebb vonaluk a Sziléziában gyökerező főnemesi ág, melynek vélelmezett leszármazottja az a Gusztáv, aki Petőfi korában már nyomdát alapított és később az Atheneum kiadóvállalat és nyomda tulajdonos igazgatója lett
Pesten.

Ezek az Emichek is kétfelé osztódva fordulnak elő Óbudán ill. a Tabánban, ez utóbbiak közül Ferenc költözik 1811-ben Pestre és ott nyomdászként dolgozva, nagyon felfelé ívelő sorsú család őseként hal meg. Nem bizonyitható mégsem, hogy a Ferenc nevű előkelő Emich személyével lenne azonos, aki a sziléziai híres, főnemesi Emichektől származik. Ez az ág katholikus.

A második erőteljes águk Mucsfán már az 1700-as évek derekán megjelenik, egyértelműen földmüves bevándorlók.

A harmadik, melyhez Dr. Michel Emich úr tartozik Verbászon és Cservenkán található, az 1700-as évek végétől. Ők evangélikusok, eredethelyük nem azonosítható mert a falu anyakönyvei a háború alatt elvesztek, a menekülő német családok valahol a lengyel-német határ közelében vesztették el.

Mindenesetre nagyon kíváncsian várom ezt a 8 -i ős családi találkozót.


Emich Tivadar (Theodor Oemichius),

csávai (Stoob, Sopronm.) ág. ev. lelkész; a csepregi egyházkerületi gyűlésen 1617. máj. 24. szenteltetett föl csávai pappá, honnét Keresztúrra (Sopron mellett), innen pedig Gálosra került lelkésznek. Mária menybemeneteléről irt egy értekezést, alkalmasint latin nyelven, mely Kis Bertalan dunántuli superintendensnek ajánlva 1631-ben Tübingában jelent meg. Egész czímét Fabó András (Garády) nem adhatta.

Uj M. Muzeum 1854. I. 481. l.


Emich Gusztáv (emőkei ifjabb),

az államtudományok doktora és kereskedelemügyi m. kir. miniszteri fogalmazó, előbbienk fia, szül. 1866. nov. 8. Budapesten; a gymnasiumot szülővárosában, jogi és államtudományi tanulmányait részben itt, részben a berlini és heidelbergi egyetemeken végezte. Mint végzett joghallgató a párisi École des sciences politiques rendes növendéke volt s ott különösen kereskedelempolitikai és nemzetközi jog-tanulmányokkal foglalkozott. Az 1888. évben a fennállott földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszteriumba és pedig annak külkereskedelmi és vámosztályába lépett be. Jelenleg a kereskedelemügyi m. kir. miniszterium ugyanazon osztályában van alkalmazva.

Czikkei: A párisi École des sciences politiques (Nemzet 1888-89.), Jelentés a párisi La-Villettei marhavásárról (Közgazdasági Értesítő 1889.), A franczia borkereskedelem állásáról (Közgazdasági Értesítő 1889.)

Munkája: Kereskedelmi szerződések és a legnagyobb kedvezés elmélete, irta Schraut M., a fennálló szerződéseinkre való tekintettel átdolgozta ifj. dr. Emich Gusztáv. Bpest, 1892.


Következő oldal »