24h-payday

Gondolatok


Ez az ember 12 gyereket nevelt fel, és köszönik jól vannak. A nevelési elveit írta össze egy listában, amik közül néhány nem tetszik, de egy részével egyetértek. Jómódú család voltak, de a szülők úgy döntöttek, hogy nem anyagilag fogják támogatni a gyerekeket elsősorban.

Házimunka
  • 3 éves kortól kötelező volt minden gyereknek valamit vállalni  (ezzel nem értek egyet, szerintem ez túl korai, főleg hogy ettől függtek az engedmények)
  • 8 éves kortól egyedül mosták a ruháikat (hm, végülis a gépbe bepakolni, kipakolni, teregetni nem olyan nagy szám)
  • amint olvasni tudtak, receptből főzhettek (szülői támogatással ez egy jó program…)
  • a fiúknak és lányoknak is kötelező a varrás (ezt az ovi/iskola amúgy is hozza)
Tanulás
  • minden nap 6-8 -ig kötelező tanulás, vagy olvasás! (no ez nem tetszik – kötelezővé tevéstől nem hiszem hogy működik)
  • minden tantárgyból az emeltszintűre kellett járniuk, akkor is ha nem voltak benne elég jók (ez nagyon nem tetszik)
  • ha úgy jöttek haza, hogy a tanár nem volt velük igazságos, akkor a tanár pártját fogták – az élet kemény (ez teljesen ellentéte az én elveimnek)
Válogatósság tilos
  • közös reggeli és vacsora (de jó lenne, ezt el szeretném én is érni)
  • amit nem ettek meg, azt kapták következő étkezésre (nagymamám módszere volt, én ezt nem tudnám megtenni)
  • semmi rágcsálnivaló és minden étkezésnél mindeféle ételtípus (hús, tejtermék, gabona, gyümölcs és zöldség) – (ez korrekt, de nem mindig tudjuk megoldani)
Sport és egyéb extra időtöltés
  • kötelező volt valamilyen sportot választani – mindegy milyet (megint ez a kötelező szó… igen, harmadik osztályban már jó lenne ha lenne kedvenc sportjuk, de nem tenném kötelezővé)
  • kötelező volt valamilyen egyesületben tagnak lenni: cserkészet, dráma szakkör, … (igen, sugallni fogom, de nem teszem kötelezővé)
  • kötelező közösségi munkában való részvétel (amit itt írt, az szimpatikus, mert példát mutattak a szülők, ruhát gyűjtöttek meg segédkeztek a teplomban…)
Függetlenség
  • 16 évesen minden gyerek kapott egy autót, egy régi, lerobbant de jó minőségű kocsit… megkaptak minden szerszámot, leírást és alkatrészt, de nekik kellett feljavítani, rendbehozni
  • a gyerekeknek azt tanították, hogy szabad hibázni, legyenek bátrak és kísérletezőek, a hibáikkal elnézőek voltak (szerintem ez nagyon jó!)
  • számítógépet is így kaptak a gyerekek, minden alkatrészt megkaptak és nekik kellett összeszerelni
  • volt választási lehetőség, de csak a családi szabályokon belül
Együttlét
  • elvárás volt hogy a testvérek segítsenek egymásnak, tanítsák egymást (szerintem ekkora családban ezt nem is lehet másként)
  • a gyerekeknek joguk volt családi szabályokat hozni, persze a szülőknek vétó joguk volt (ezt egy kicsit már el is kezdtük)
  • következetesek maradtak a szabályoktól – hétköznap 10-ig lehetett fennmaradni, hétvégén éjfélig
Vakáció
  • 2-3 hetes vakációkra mentek és sátraztak meg túráztak mindig az időjárástól függetlenül, volt 5-6 sátruk, a nagyokkal 5 napos túrákra mentek, az anyuka meg maradt a kicsikkel (ez nem hangzik rosszul)
  • kicsi koruktól kezdve megengedték hogy egyedül repüljenek Európába a rokonokhoz
Pénz
  • bár megtehették volna, nem adtak pénzt lakásra, oktatásra, esküvőre – viszont megtanították őket befektetni. Nem adtak dolgokat, hanem megtanították hogyan szerezzék meg azokat a dolgokat.
  • A karácsonyi ajándékokat előre megbeszélték, listát készítettek hogy mit szeretnének a gyerekek

Néhány éve tudatosodott bennem, jelezték vissza ismerősök és barátok, hogy nehézségeim jelentős részét az empátia-hiányom okozhatja. Nehezen tudok mások fejével gondolkodni, más nehézségeivel együtt érezni.

Éreztem azt, hogy hiába van bennem segíteni akarás, ha nem együttérzésből indítom, hanem egy másik világból ahol én vagyok és ott nekem jó és ott nekem minden rendben van. Úgy képzeltem én is, mint az alábbi filmben a szarvas, hogy én a jó helyemről majd lenyúlok és felhúzok mindenkit. Csakhogy így nem jön létre kapcsolat, így nem nyúlik fel kéz, így nincs akinek segíthetnék.

Elkezdtem tanulni az őszinte odafigyelést, a támogató figyelmet, a figyelem fenntartását és újraépítését de nem volt meg a kulcs. Egyszercsak ebben a filmecskében rátaláltam. A kérdés az, hogy tudok-e vele mit kezdeni? Tudom-e magam eléggé figyelni mély helyzetekben hogy a valódi kapcsolat felépüljön? Mindenesetre nagyon szeretném…

(tovább…)


Nagyon érdekes és inspiráló amit az előadó állít. Elég egy internetre kötött gép, néhány jól kiválasztott kérdés, egy kis bátorítás és bármelyik gyerek, bármilyen nyelven, bármit megtanul legalább olyan gyorsan, mintha tanár tanítaná.

Első hallásra bennem az merült fel, hogy vajon a kreativitást, a létrehozást, a teremtést vajon mennyire támogatja vagy nyomja el egy ilyen oktatási rendszer? Hiszen a felhőben lévő adattárház hatalmas, a kérdésekre meg fogják találni benne a választ. De a világnak nem biztos hogy a már meglévő válaszok kellenek! Mi történik az ő saját válaszaikkal?

Az átlagos, klasszikusnak számító oktatási rendszerhez képest sokkal jobbnak gondolom ezt a megoldást. Előnye az is, hogy skálázható és az átlagos oktatást könnyen lecserélhetővé teheti. De ez nekem még így nem teljes…


Egy érdekes játékon vettem részt. 2012-ben a leginkább az foglalkoztatott, hogy a sok sok nyitott út közül hogyan válasszak okosan. Hogyan találjam meg, mi az amire az energiáimat, időmet fordítanom érdemes?

A ThetaHealing csoport, akiknek a munkáját egy ideje figyelemmel kísérem egy “Találd meg az életcélod” félnapos workshopot szervezett és erre beneveztem. A játék, amit játszottunk egyszerűnek tűnik. Felrajzolt  mindenki egy egy papírra 4 oszlopot:

Mire költök? | Be | Ki | Egyenleg

A Be oszlopba első körben 50 000 Ft -ot írtunk, a feladat az volt, hogy gondoljuk át, ha most a kezünkbe adna valaki ennyi pénzt, mire költenénk el maradéktalanul? Amint kitöltöttük a “Mire költök részt”, a Ki részben lekönyveltük az egész összeget (ami bejött az ki is ment), majd az egyenlegbe minden esetben 0 maradt (ennek a két utolsó rubrikának is van így pszichológiai szerepe). (tovább…)


Azt hiszem, hogy a lendület, a tűz a mozgásból a cselekvésből keletkezik. Általános tévhit az, hogy a látványos és nagyszabású eredmények előtt motiválttá kell válni valahogy. El kell kezdeni csinálni. A surlódástól, erőfeszítésből jön létre a láng! Mit mond erről Böjte Csaba:

Böjte Csaba

Böjte Csaba

Én is olvasom az okos, precíz kimutatásokat, hogy az elmúlt években itt is – ott is mennyivel fogyott a mi drága népünk, és hogy a statisztikák fényében mire számíthatunk. Természetesen én is ki tudom számolni, hogy ha havonta leesik 10 cserép a házamról, akkor mikor fog elfogyni az összes cserép és rám roskadni a ház. Az is logikus, és ki is lehet számolni, hogy ha jön nekem ezer méterről az autó ötvenessel, akkor hány másodperc múlva fog elütni… csak az nem logikus, hogy miért nem ugrok félre, miért nem igazítom meg a cserepeket az otthonomon, miért várjuk némán, passzívan a sorsunk beteljesedését? (tovább…)


Következő oldal »