24h-payday

Emichek


Emich Csongor

Emich Csongor

Ez volt talán a legszebb érkezés az összes közül. Annyira nyugodt, békés és meghitt…

A két nagy Cs Adrinál, mi pedig kettesben vártunk egy éjszakán át, majd utána egészen kora délutánig, amikoris 13:43 -kor előbukkant a kis micur.

Egy kedves kollégám ezt a dalt küldte az új lakónak:

Itt láthatóak az első napok fotói:

(tovább…)


Kánikula van, de itt mögöttünk a hegy remekül tartja a hűvöset. A kertben minden reggel felfújom a kis medencét, és néha én is befekszem Csenge mellé.

Csanád úgy nő mint a gomba, hatalmas baba.


Ráakadtam néhány újszülöttkori képemre (édesanyám eredeti felirataival):


Sokszor megkérdezik tőlem, hogy akkor én most Emih vagy Emich vagyok -e. Erre a kérdésre általában a következő a válaszom.

A családunk neve Emich volt, sok generációval ezelőtt volt még egy Emmerich ág is, de az már olyan régen hogy tradíciónak is sok. Szóval az Emich egy sváb családnév, amely család egyes tagjai elindultak egyszer délnek. Egyes ágai Magyarországon maradtak, egy águk eljutott a vajdasági Cservenkára, ahol szépen meglombosodott.

Egyszer csak jöttek a háborúk, és már nem volt mindegy, kinek milyen nemzetiségű a családneve. Az Emichek szétszóródva gyakran Endrédi -re, vagy Endrődi -re magyarosodtak, aki pedig bekerült a szerv nyilvántartásokba, Emih -hé vált. Ennek az az oka, hogy szerb nyelvtan rendkívül furfangosan egyszerüsíti az idegen szavak helyesírását. Mindent úgy írnak le, ahogy kiejtik. Ez annyira így van, hogy pl. én a keresztlevelemben még Emich vagyok, de a vajdasági egyéb nyilvántartásokban már csak Emih. Édesapám is így lett “sima” Emih. Shakespeare még rosszabbul járt, így lett belőle Sejkspir…

Terveim között szerepel, hogy vissza Emich -esedünk, legalábbis az én családom ága, így én ahol nem kérnek igazolványt, ott már a ch -s változatot írom, mondom. Talán az idén már szinkronba kerül a tradíció és személyi igazolvány…


Itt az eredeti Emich – Emőkei címer, melyet a Kempelen Béla féle Magyar Nemzeti Almanach (1867-1909) -ban talált Endrédi Gusztáv. Terveim közt szerepel a címer újrarajzolása.

Érdekes ez a címer történelem, hiszen a címerek voltak a mai logók ősei. Vajon ma hány család van, aki még tudatosan használja címerét? És vajon a címereket kik tervezték és hagyták jóvá? Jó lenne tudni azt is, hogy a mi címerünk milyen szimbólumokat takar, mit jelképez, milyen minőségeket sugárzik?

Milyen érdekes lenne, ha ezt a címert újrarajzolva, modernizálva felhasználnánk családi védjegyként. Lehetne pólón, autóra gravírozva, iskola táskán, vállalkozás logójaként, …

Emich Emőkei

Emich Emőkei

Emich (Emőkei) A nemességet 1867. jun. 20. E. Gusztáv könyvnyomdatulajdonos kapta: ugyanő részesült 1868. jun. 12. az emőkei előnév adományozásában is. Németbirodalmi eredetű család, melynek legrégibb nyomai a XIII. századba nyúlnak vissza.
Czímer: kék mezőben zöld halmon mellső lábaiban két, egymásra fordított fekete könyvnyomdász festéktörő tekét tartó arany griff; a pajzsot vízszintes irányban vörös gerenda vágja, ebben két stilizált ezüst rózsa; siskadísz: növekvő arany griff jobbjában égő fáklyát tart; takarók: kék arany, vörös, ezüst; jelmondat: Cum Deo pro patria.


Következő oldal »