Néhány éve tudatosodott bennem, jelezték vissza ismerősök és barátok, hogy nehézségeim jelentős részét az empátia-hiányom okozhatja. Nehezen tudok mások fejével gondolkodni, más nehézségeivel együtt érezni.

Éreztem azt, hogy hiába van bennem segíteni akarás, ha nem együttérzésből indítom, hanem egy másik világból ahol én vagyok és ott nekem jó és ott nekem minden rendben van. Úgy képzeltem én is, mint az alábbi filmben a szarvas, hogy én a jó helyemről majd lenyúlok és felhúzok mindenkit. Csakhogy így nem jön létre kapcsolat, így nem nyúlik fel kéz, így nincs akinek segíthetnék.

Elkezdtem tanulni az őszinte odafigyelést, a támogató figyelmet, a figyelem fenntartását és újraépítését de nem volt meg a kulcs. Egyszercsak ebben a filmecskében rátaláltam. A kérdés az, hogy tudok-e vele mit kezdeni? Tudom-e magam eléggé figyelni mély helyzetekben hogy a valódi kapcsolat felépüljön? Mindenesetre nagyon szeretném…

Mi az empátia és miért más mint a szimpátia? Az empátia a kapcsolatot építi, a szimpátia pedig leépíti.

Theresa Whiseman 4 meghatározása az empátiára:

  1. a nézőpont átvételének képessége – tudjuk-e látni a helyzetet a másik személy szempontjából
  2. megértjük-e hogy a másik személynek az ő szempontja az igazság
  3. ítélkezés mentesség – nem könnyű, mindenki szeret ítélkezni
  4. a másik személy érzelmeinek felismerése és visszatükrözése – az empátia a másik emberrel való együtt érzés képessége

Az empátia olyan, mint amikor valaki egy mély gödörben panaszkodik: itt rekedtem, sötét van, nem bírom tovább. Mi pedig lemászunk hozzá és azt mondjuk: hé, lejövök, tudom milyen itt lenn. Nem vagy egyedül.

A szimpátia ezzel szemben olyan, mint fentről lekiabálni: rossz lenn, igaz? Kérsz egy szendvicset?

Az empátia egy sebezhető választás, mert ahhoz, hogy kapcsolódni tudjak hozzád, kapcsolódnom kell magamban ahhoz az élményhez ami a tiédhez hasonló.

Az empatikus reakció nagyon ritkán kezdődik azzal hogy: de legalább… Mégis ezt tesszük a leggyakrabban. Valaki megoszt valamilyen fájdalmat velünk és mi “körbe-ezüstözzük”. Pl.:

– Elvetéltem.
– De legalább tudod hogy képes vagy teherbe esni…

– Úgy érzem szétesik a házasságom
– De legalább neked van házasságod…

– John-t kirúgták az iskolából
– De legalább Sarah kitűnő tanuló…

A nehéz beszélgetésekkor, szeretnénk a helyzetet kicsit jobbá tenni. Ha én megosztok veled valamilyen nehéz helyzetet, arra vágyom hogy ennyit mondj:
– Nem tudok erre mit mondani, örülök hogy elmondtad nekem.

Mert az az igazság, hogy a reakció nagyon ritkán teszi jobbá a dolgokat. Ami jobbá teszi a dolgokat az a kapcsolat…