Rögös. Elég rögös.

A helyzet az, hogy a születési anyakönyveztetés minden Magyarországon született gyermeknek alanyi joga. Az anyakönyvezést a legtöbb esetben egy intézmény kezdeményezi, ahol az anya, orvosok szeme láttára szül. Egy ún. zöld űrlapon kitöltik a született gyermek adatait, a szülei adatait és néhány statisztikai adatot (tulajdonképpen a KSH miatt kell az újszülötteket méricskélni, hogy a rubrikák a NAGY ZÖLD ŰRLAPON ne maradjanak üresek).

Mi is a helyzet akkor, ha otthon születik egy gyermek, és nincs orvos a közelben, aki pecsétjével igazolná hogy KG megszülte ECS -t?

Előszöris el kell zarándokolni a kerületi polgármesteri hivatalba, végigállni egy szerényke sort, és kikérni a NAGY ZÖLD ŰRLAPOT. Ez már zavarokat szokott okozni, mert ilyet halandó nem kér, a kórház küldi. Ha mégis megvan az űrlap, akkor nekiállhatunk kitölteni. Ha jóféle gyermekorvost találunk, a statisztikai részhez odabiggyeszt egy pecsétet, vagyis azt igazolja, hogy látott egy újszülöttet, aki a kitöltött paraméterekhez hasonló.

A probléma a másik aláírással szokott lenni, amit a szülésnél jelenlévő orvos kell hogy meglépjen, ha van. Jelenleg ott tart a helyzet, hogy az otthonszülésre nincs külön űrlap, a NAGY ZÖLD viszont azt igazolja, hogy az orvos jelen volt egy szülésnél, amit nyilván nem vállal épeszű szakmabeli, hiszen boszorkánynak minősítenék hamar.

Mi is kell hozzá?

  • NAGY ZÖLD ŰRLAP (polgármesteri hivatalból)
  • Nyilatkozat (Én mint XY nyilatkozom, hogy itt és itt szaksegítséggel megszültem AB -t. Tanuk…)
  • Aláírás az ŰRLAPRA a gyerekorvostól

Ha szerencsénk van, és találtunk orvost, aki aláírja a NAGY ZÖLD -et nem csak a statisztikai oldalon, akkor nem lesz akadály, minden sínen van.

A harmadik megjelenésemkor már az is elég lett volna, ha egy akármilyen orvos (háziorvos is) egy külön papírra igazolja hogy van gyerek, és valószínűleg szült az anyja. Mivel ilyet nem tudtunk szerezni belátható időn belül, és nem szerettük volna veszélyeztetni az anyát és a babát egy felesleges nőgyógyászati vizsgálattal, a “bosszantó szilánk a gépezetben” stratégiát választottuk (ez talán még azért is előnyös, mert így több embernek jelentettünk zavaró perceket, ami előmozdíthatja az otthonszülés szabályozásának kérdését…)

Azt még tudni kell, hogy a szülőknek 8 napos bejelentési kötelezettsége van élveszülés esetén. Ennek elmulasztási esete feljelentést és felesleges bonyodalmakat eredményezhet. Ezt kikerülendő egy nyilatkozatot érdemes kérni a hivataltól, hogy jelentettük, csak hát nem volt meg minden aláírás…

Egy ilyen nyilatkozat véd a 8 nap ellen… és a hivatalos jogszabályok értelmében 30 napon belül a hivatalnak kötelessége lezárni az anyakönyvezést.

Én egy dörzsölt, nyugdíj előtt álló anyakönyvvezetőt fogtam ki, és úgy oldottuk meg végül az anyakönyvezést, hogy két NAGY ZÖLD ŰRLAPOT töltöttem ki, a KSH -nak elküldte a doki pecsétjének a másolatát, és igaz, hogy a KSH lapon volt csak, de mégiscsak orvosi pecsétet iktatta az anyakönyvezéshez.

Miután ez megvolt, lejelentette az okmányirodának a lakcímkártya igényt. Ez 10 perc alatt készen is volt, ezzel viszont mehettem is a Teve utcába TAJ kártyát kérni, ami szintén nem több mint pár perc + a sor…

Csanád hivatalosan is Magyar embör lett :)

Jelenleg érvényes jogszabályok (Forrás: Complex):

A bejelentés

15. § (1) A születés bejelentésére szolgáló nyomtatványt a szülők személyazonosításra alkalmas okmánya, valamint más közokiratok (különösen a szülők 300 napnál nem régebben kiállított házassági anyakönyvi kivonata) alapján kell kitölteni. A haláleset bejelentésére szolgáló nyomtatványt az elhalt személyazonosításra alkalmas okmánya, valamint más közokirat alapján kell kitölteni.

(2) A bejelentés tekintetében intézetnek kell tekinteni a kórházat, a szülőotthont, a szociális otthont vagy más egészségügyi intézetet.

(3) Az intézeten kívüli születésnél a közreműködő orvos, illetőleg a szülők bejelentését a „Jegyzőkönyv születés bejelentéséről” és az „Élveszületési lap” felhasználásával kell jegyzőkönyvezni. Intézeten kívüli halálesetnél a „Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről” és a „Halálozási lap” nyomtatványokat is ki kell tölteni a halottvizsgálati bizonyítvány mellett. A kitöltött jegyzőkönyvet a születést, illetőleg a halálesetet bejelentő személy aláírja.

(4) A születés, a házasságkötés és a haláleset bejelentésére szolgáló jegyzőkönyvekben feltüntetendő adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyveket az anyakönyvi alapiratok között kell őrizni.

Az anyakönyvezés elhalasztása

17. § (1) Ha a bejelentés az anyakönyvi adatokat hiányosan vagy tévesen tartalmazza, illetőleg azokat nem igazolták, a bejelentést az anyakönyvvezető – iktatást követően – a többi irattól elkülönítve kezeli, majd az anyakönyvezés után az alapiratok közé sorolja.

(2) Ha az anyakönyvezés elhalasztását követő harminc napon belül a hiányzó adatok beszerzése nem járt eredménnyel, az anyakönyvvezető a születést, illetőleg a halálesetet a rendelkezésre álló adatokkal anyakönyvezi, az üresen maradó rovatokat kihúzza. A később megállapított hiányzó adatokat az anyakönyv „Utólagos bejegyzések” rovatába jegyzi be.

2009.07.26. Update: Módosult a jogszabály! Egyszerűbb lett mindenkinek:

Az itt olvasható módosított jogszabály (14/2009. (VI. 3.) IRM r. tartalmazza az intézeten kívüli szülésre vonatkozó rendelkezéseket.

A bejelentés
15. § (3) Az intézeten kívüli születésnél a közreműködő orvos, illetve a szülők bejelentését a „Jegyzőkönyv születés bejelentéséről” nyomtatvány felhasználásával kell jegyzőkönyvezni. Intézeten kívüli halálesetnél a „Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről” nyomtatványt is ki kell tölteni a halottvizsgálati bizonyítvány mellett. A kitöltött jegyzőkönyvet a születést, illetve a halálesetet bejelentő személy aláírja.
(5) Intézeten kívüli születésnél – ha a szülésnél orvos nem működött közre – a születés helyét és idejét az anya személyes nyilatkozata alapján kell a jegyzőkönyvben feltüntetni.
(6) Intézeten kívüli születésnél a jegyzőkönyvhöz
a) csatolni kell a „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” nyomtatványt, és a „Terhesgondozási könyv”-et be kell mutatni az anyakönyvvezetőnek, vagy
b) csatolni kell a szülész-nőgyógyász szakorvos által a szülés tényéről kiállított igazolást.