Egy elgondolkodtató írás, erről a címről:

http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert22/VilagAura.htm

Ne ragaszkodjunk jóslatok dátumaihoz, inkább figyeljük meg, a belső érzésünket, az igaz önvalót kérdezzük, valós-e az állításom!

Bizonyára, hogy eljött az az idő, amikor a “századik majom is mossa a krumplit”, majd a morfogenetikus, közös tudatmezőben világszerte elterjedő elv alapján, minden majom nagy hajlandóságot mutat a krumplimosásra.

Meglehet, hogy a megvilágosodottak száma betelt, így az ő tudatuk viszi magával a készen állókét is.

Persze csak akkor, ha “kívánod a krumplit”! Csupán ettől függ, csatlakozol-e, vagy maradsz a régi “mindig csak várok valamire” mintánál.

Az emberiség – bár fizikálisan egy közös bolygón tevékenykedik – kétféle, egymással homlok-egyenest különböző önismereti utat követ. Itt jegyezném meg azt, hogy mindkettő alapvetően csakis sikerre van programozva, azaz, mindkét út jó, hiszen a végső megismerés felé terelget.

Mintha egy körnek egyetlen jelölt pontjáról ki jobbra, ki pedig balra haladva ítélnénk rossz útnak azt, amelyet a másikunk választott.

Éppen elegen vannak azok, akik az ŰR-ben keresik az emberiség jobb jövőjének a kulcsát, és pont elegen azok, akik az ÚR-ban kívánnak ezentúl boldogulni.

Mára már köztudott, hogy a gondolat egyfajta teremtő erő, mint ilyen, egyidőben az emberiség számára mindkét út megnyílott! Emiatt teljesen szükségtelen, sőt, értelmetlen meggyőzni bárkit is a mi utunk valódiságáról, hiszen ezúttal valamennyi “valódi” törvényt, észleletet tagadni kényszerülne. Ebből háborúk születtek! MINDKÉT ÚT VALÓSÁGOS! (azaz mindkettő egyfajta illúzió!)

Aki az Űr megismerését tűzte ki célul, kérem, tegye azt! De minden erejével, fokozott figyelemmel! A kozmosz végtelen csodája megmutatja neki azt a hihetetlen precizitást, amitől működik a Világegyetem, végül meghasonlik önmagával, és értelmet fedez fel az anyagban.

Ki az Úr megismerését tűzte ki célul, kérem, tegye azt! De minden erejével, fokozott figyelemmel! Az Úr békéje és végtelen csodája megmutatja neki azt a hihetetlen precizitást, ahogyan működik a Világegyetem, végül meghasonlik önmagával, és megérti az isteni terv működését az anyagban.

Végső soron a kétfelé kirajzó emberiség a kör indulópontjában találkozik egymással, meglátjuk, valamennyien csak az EGY-MÁSA-i vagyunk.

Ott állhatunk együtt, MAG-a, A VILÁG -AURÁBAN, azaz mindenki A VILÁGA URA!