A minap ráakadtam egy leírásra a HDR technikáról. Ez a meglepően hatásos módszer újabb lendületet adott a fényképezési kedvemnek. A HDR (High Dynamic Range) lényege röviden az, hogy az emberi szem a fényerősség dinamikáját tekintve trükkösen működik, amit nehezen lehet egy pillanatképpel utánozni.

Például egy tájat nézünk naplemente előtt, amikor is nagy a fény dinamika tartománya (nagy különbségek vannak fényerőben a legsötétebb árnyékos rész és a legvilágosabb pl. felhők között). Ilyenkor a szem attól függően állítja be a pupilla nyílását, hogy épp melyik részt nézzük. Ha a felhőket, összehúzza a pupillát, ha az árnyékban lévő részeket, kitágítja. Egy fotónál igazából csak egy féle beállítást használhatunk, amely csak kerülő úton tudja megközelíteni a szem által érzékelhető fény dinamikát.

A HDR technika lényege, hogy ugyanarról a témáról legalább 3 képet készítünk, különböző világosság beállításokkal. A lehető legszélsőségesebb beállításokat kell használnunk, hogy a legsötétebb képen a világos felhők legyen nagyon részletgazdagok, a legvilágosabbon pedig a sötét, árnyékos részek legyenek szépek. Ebből a 3 képből egy program segítségével csinálhatunk 1 db HDR képet. A legkönnyebben ezt a Photomatix Pro nevű programmal vagy a legújabb Photshoppal tehetjük meg. Mivel a monitorok sem képesek a teljes dinamika tartomány megjelenítésére, szükség van egy Tone Mapping nevű eljárásra is, amivel le tudjuk képezni a HDR képet élvezhető nyomtatott vagy képernyőn nézegethető képpé. A Photomatix képes Tone mappingre is.

A HDR képek készítéséről, a program használatáról sok jó leírást találhatunk pl ITT, ITT és ITT is.
Gyönyörű HDR képeket lehet nézegetni ITT és ITT.

A HDR képek készítésére a fennt említett módszeren túl van egy egyszerűbb is, ami kevésbé hatásos ugyan, de sok esetben csak ez a járható út. Ez pedig a HDR létrehozása RAW képből. A legtöbb középkategóriás fényképező nem csak jpg formátumban tud képet rögzíteni, ami alapvetően egy 8 bites színleképzést használ, hanem RAW -ba is, ami a fényérzékelő lemez teljes érzékenységét, 16 bites színmélységet tud leképezni. A RAW formátum tehát egy képről lényegesen több információt tárol mint a gyakran használt jpg. Ebből képes aztán a Photomatix HDR -t generálni. E módszer előnye, hogy mozgó témáról is lehet HDR -t készíteni, vagy ha nem áll rendelkezésre állvány. Hátránya, hogy nem képes a teljes dinamika tartományt úgy visszaadni mint 3 – 5 egymás után készült kép.

Csenge születése után nem sokkal vettünk egy egyszerű kis gépet, ami azóta is nagyon jó szolgálatot tett (Kodak EasyShare P850). Sajnos nem képes az auto bracketing funkcióval elég nagy fény tartományt befogni, így csak manuálisan lehet vele HDR képeket készíteni, így nagy az esélye a bemozdulásnak. Ezért eddig inkább a RAW – HDR módszert próbálgattam.

Első HDR képem a Vajdahunyad várról gyereknapon:

Vajdahunyad vára, HDR

Itt pedig ugyanennek a képnek a hagyományos változata (van egy kis különbség)

Vajdahunyad vára, eredeti