Megértem, hogy létezésem jelenlegi formáját magam választottam. Megértem, hogy környezetemet, életkörülményeimet belső várakozásaimnak, reményeimnek megfelelően én magam alakítom. Minden külső esemény belső minőségemet tükrözi. Saját testem sem más, mint az önmagamról alkotott idea anyagi formában való kivetülése.

Megértem, hogy létezésem egyetlen célja, hogy részt vegyek a teremtés egészében. Közben megtapasztalom saját aktualitásomat, fejlesztem tudásomat és képességeimet, új típusú létezést hozok létre mint egyedivé vált tudat. Megtanulom teremtő célokra használni az energiát, ami vagyok. Örömmel várom a holnapot, boldogan köszöntöm a reggelt és az estét, áldással hallgatom a szívem dobogását, boldogságot adok másoknak: így teljesítem be küldetésemet.

Örömmel fogadom az ÉLETET mint önmaga célját és értelmét énbennem.

Nincs ember, nincs hely, nincs dolog, nincs külső erő, melynek hatalma volna felettem, mert elmém egyedüli irányítója én vagyok. Ettől a pillanattól fogva kész vagyok a változásra: kész vagyok megbocsátani magamnak és mindenki másnak.

Ettől a pillanattól kezdve a szeretet és a fény tölti be életemet, én magam is szeretetté és fénnyé válok. Bárhol vagyok, szeretetet sugárzok magam körül, s ezt megérzik a közelemben lévők, s ugyanúgy visszasugárzik rám az ő szeretetük is.

(ismeretlen forrás)