Szerintem jól fogadták :)
Csinosan, virággal, ajándékkal elindultunk estefelé. Kövesden Erzsike fogadott minket, nagyon meglepődtek hogy váratlanul betoppantunk…
Geni már nagyon készült, és egy koccintás után elmondta, valahogy így:
– A látogatásunknak három célja van. Az egyik, hogy köszöntsünk téged Apika és átadjuk neked ezt a virágot.
Itt rám nézett, és én folytattam, Gáspár felé fordulva…
– Én már megismerkedésünk óta tudom hogy el fog érkezni ez a pillanat, és most itt, egyelőre ebben a szűk családi körben szeretném megkérni a Geni kezét :)
Gáspár mosolygott, de azt mondta:
– Jól van öcsém, de ezt egy sokkal nagyobb gyülekezet előtt is ki kell jelentened, és akkor majd eldöntöm, neked adom -e a lyányomat…
Gondoltam magamban, csavarunk azért még a dolgon egyet, fordul még itt a kocka :)
Geni megszólalt, és a pocakjára tette a kezét:
– A legszem ajándék pedig itt van, bennem…
Erzsike azonnal kapcsolt, és a nyakába ugrott, egy kis idő múlva Gáspár odajött hozzám és egy barackot nyomott a fejemre, és mosolyogva ezt mormogta:
– Te gazember…
Az est hátralevő részében már a lagzit terveztük, holott a mi tervünk eredetileg az volt, hogy majd miután a baba megszületik, akkor mulatunk csak, de Gáspár ragaszkodott hozzá hogy ennek még előtte meg kell lennie.