piros
alvadt piros
az erek a földön
a tollak benned

benned a tollak
szúrnak bennem
a szúrnak az ágyban

az ágyban párna van
párna és én
mint te és a tollaid

egy nagy fújásra vihar lesz
megolvad a toll
elfolyik az ágy is

piros legyünk
legyünk piros madarak
kérlek, és legyen miénk a felkelõ nap

Emih Szabolcs Szolnok 1994. I 14.